szo. jan 22nd, 2022

Hosszú hónapok óta politikai válságban van az Európai Unió legszegényebb országa, Bulgária, ahol most remény van arra, hogy véget érhet egy pusztító időszak. Az idei immár harmadik általános választás után úgy tűnik, hogy stabil kormány alakulhat Szófiában. Négy, eddig ellenzékben lévő, illetve nemrég alakult párt ugyanis kedden koalíciós tárgyalásokat kezdett.

Ezek a pártok élesen szembehelyezkednek a bolgár illiberalizmussal és az azt képviselő Bojko Boriszovval, a „bolgár Orbánnal”, ahogy néha itthon nevezik a háromszoros korábbi szófiai miniszterelnököt, aki 2021 első hónapjaiig – megszakításokkal ugyan, de – bő tíz éven át kormányozta a balkáni államot. Bojko Boriszov extestőr és exminiszterelnök GERB nevű pártja magát konzervatívnak és jobboldalinak nevezi, de valójában illiberális-populista irányba kormányozta Bulgáriát az elmúlt évtizedben.

A jobboldali GERB idén az év elején egyszer már megbukott az akkori választásokon. Stabil kormányzó többséget azonban azóta senki nem tudott teremteni.

Az év nagy részében valójában egy szakértői kormány irányította az országot, és ebben a kabinetben feltűnt két tehetséges politikus, a 41 éves Kiril Petkov gazdasági miniszter és 44 éves Aszen Vaszilev pénzügyminiszter, akiket egyszerűen csak „harvardiaknak” neveznek, mivel a Harvard Egyetemen végeztek. Ketten egy modernizációt hirdető politikai tömörülést alapítottak, „Folytatjuk a változást” névvel.

Borislav Troshev / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency / AFP Kiril Petkov

Petkovot a GERB is támadta, például azzal, hogy kanadai állampolgár (Petkov felesége egyébként kanadai, egy vegán kávéházat működtet Szófiában a BBC szerint), bár Petkov már akkor lemondott állítólag a kanadai állampolgárságáról, amikor miniszternek kérték fel a májustól regnáló, Sztefan Janev tábornok által vezetett ügyvezető kormányba. Maga Petkov is profitált azért külföldi karrierjéből: a brit hírforrás szerint egy jól menő biotechnológiai vállalkozása is van.

Pártja, amelyet bolgárul PP-nek rövidítenek, a támadások ellenére megszerezte a legutolsó, november 14-ei választáson a relatív többséget, 67 mandátummal.

A PP célja egyrészt a korrupció és a közpénzekkel való visszaélések felszámolása, a modernizáció, a magas technológiai szintű beruházások Bulgáriába vonzása, a kis- és közepes vállalkozások szabad fejlődésének támogatása. A PP az egyike annak a négy ellenzéki tömörülésnek, amely most kedden megkezdte a tárgyalásokat a koalícióról, együtt elegendő mandátumuk is van a kormányalakításhoz.

A koalíciós tárgyalásokon részt vesz a Boriszov elleni korábbi tüntetésekből politikai tőkét kovácsoló, amúgy mulatós zenészként és humoristaként ismert Szlavi Trifonov pártja, amely a nyári választáson megszerezve a relatív többséget még kormányalakításra készült. A populista ITN népszerűsége azóta zuhanásnak indult, negyed év alatt, az elsőről az ötödik helyre esett vissza a pártok sorrendjében, és jelenleg 25 mandátuma van. Trifonov gyakorlatilag azért bukott meg, mert nem akart összefogni szinte senkivel, és kisebbségi kormányt akart, amit végül senki sem támogatott.

Trifonovéknál, az ITN-nél hajszálnyival erősebb a 26 képviselővel rendelkező „BSZP Bulgáriáért” nevű tömörülés. Ez alapvetően egy nagy pártból és körülötte hol eltűnő, hol pedig feltűnő 5-15 kisebb pártból álló választási szövetség. A nagy párt a BSZP, a kommunista utódpárt, azaz a rendszerváltáskor átalakuló, azóta magát demokratikus szocialistának nevező Bolgár Szocialista Párt. A BSZP körüli kisebb pártok palettáján a zöldektől a kommunistákon át a szocdemekig, illetve az euroszkeptikusoktól kezdve az Európa-párti irányzatokig gyakorlatilag szinte minden baloldali árnyalatot megtalálhatnak a bolgár szavazók. Júliushoz képest ők is vesztettek tíz mandátumot, ezért a BSZP elnöknője, Kornelia Ninova november 16-án lemondott a pártvezetésről.

Jelenleg a „BSZP Bulgáriáért” tömörülésnek tehát 26 mandátuma van, míg az ellenzékből negyedikként a koalícióról tárgyaló Demokratikus Bulgária (DB) szövetségnek 16 képviselője jutott be az új parlamentbe. A DB-ben szintén részt vesz egy zöldpárt, így a környezetvédők a „BSZP Bulgáriáért” mellett egy másik politikai szövetségben is képviseltetik magukat. A Demokratikus Bulgáriáért szövetség is komoly veszteségeket szenvedett el július óta: 18 mandátumot vesztve 16 főre zsugorodott a frakciójuk az új parlamentben. Ezért most novemberben az egyik tagszervezet, az „Igen, Bulgária” nevű párt vezetője, Hriszto Ivanov és a teljes vezetés is lemondott a kudarc után.

Georgi Paleykov / NurPhoto / NurPhoto / AFP Hriszto Ivanov leadja a szavazatát a parlamenti szavazásokon Szófiában 2021. július 11-én.

Katonák a politikában

Tábornok áll jelenleg Bulgária élén államfőként is, Rumen Radev vezérőrnagy, a bolgár légierő korábbi parancsnoka személyében. A politikusként független, de a baloldal által támogatott exkatonát éppen november 21-én, a második fordulóban választották újra, az illiberális GERB által támogatott jelölttel szemben. Radev a napokban egyébként megrémisztette az USA-t, amikor a Krím-félsziget orosz mivoltáról tett kétértelmű megjegyzéseket. Radev azt mondta szó szerint: a Krím-félsziget jelenleg orosz. Majd hozzátette: „Mi más lehetne?” (Az amerikai és ukrán negatív visszhang nyomán az elnök hivatala persze gyorsan enyhíteni igyekezett a kijelentés súlyát.)

Az ügyvezető kormányfő, Sztefan Janev dandártábornok is katona volt, és szintén az ellenzékkel rokonszenvezik, hiszen az ő kormányából került ki az a két miniszter, akinek a pártja most nyert a választáson. Nem katona, hanem belügyi tábornok vezeti a bukott jobboldali kormánypártot, a GERB-et, Bojko Boriszov altábornagy személyében, aki az utolsó kommunista diktátor, Todor Zsivkov testőre is volt egykor, de aztán az utolsó bolgár cár, Szimeon Szakszkoburggotszki demokratikusan választott kormányában is fontos belügyi posztokat töltött be. (Az már csak „hab a tortán”, hogy az ellenzéki DB választási szövetség élén is egy volt belügyi tábornok áll, Atanasz Atanaszov korábban a bolgár nemzetbiztonsági szolgálat főnöke is volt.)

A tárgyalások első, keddi napján máris körvonalazódtak a leendő koalíciós kormányzás bizonyos közös pontjai a The Sofia Globe nevű, angol nyelvű internetes lap szerint. Az ülést Kiril Petkov vezette, aki a kormányfői posztra a legesélyesebb. Elmondta, hogy a mostani tárgyalásokon elsősorban a közös pontokat szeretnék a programokban megtalálni. Petkov reményét fejezte ki, hogy még év vége előtt sikerült kormányt alakítaniuk.

Az ülésen szó volt a bolgár járványhelyzetről is, hogy az átoltottság nagyon alacsony az európai átlaghoz viszonyítva. Petkov hangsúlyozta, hogy az oltással juthatnak majd ki a válságból, és a járvány minden egyes hulláma nem sújthatja az üzleti életet.

A Demokratikus Bulgária szakértője, Georgi Ganev azt jósolta, hogy az átoltottság 2022 első negyedévében érhet el olyan szintre, amikor a gazdaságot sújtó korlátozásokat feloldhatják. A szerdán folytatódott tanácskozások második napjáról a Dnes.bg úgy számolt már be, hogy nem lesz kötelező oltás Bulgáriában. Ugyanakkor a koalícióra készülő pártok megállapodtak abban, hogy oltásra buzdítják majd a lakosságot.

The post Véget érhet a „bolgár Orbán” illiberalizmusa a „harvardiak” koalíciójával first appeared on 24.hu.

Vélemény, hozzászólás?


Your ads here. Click here


MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS