szo. jan 29th, 2022

Az előző évet vulkanológiai szempontból a felébredések évének lehet nevezni: Izlandon, a Reykjanes-félszigeten közel 800 év szünet után indult lávaöntő vulkáni működés, La Palma szigetén 50 év nyugalom után történt vulkánkitörés, a karibi St. Vincent szigeten pedig 42 év szunnyadás után volt jelentős robbanásos kitörés. Sokakban felmerül, hogy vajon egyre nő a vulkáni események száma? A válasz nem, nincs ebben változás hosszú évtizedek óta: ebben az évben 30 országban 80 vulkánkitörést jegyeztek fel, amit 75 tűzhányó produkált. Ez teljesen megegyezik az elmúlt évek átlagos teljesítményével – írja a 24-hu-nak küldött közleményében Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus professzor, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.

De miért érezzük, hogy több a vulkáni működés? Egyrészt, ma már nincs olyan vulkáni esemény, amiről ne értesülnénk rögtön, legyen az a Föld legeldugottabb helyszínén is. A műholdas, távérzékeléses megfigyelés minden korábbinál érzékenyebben mutatja a kitöréseket még akkor is, ha az lakatlan területen zajlik. Másrészt, ezt a figyelmet a tűzhányótevékenység jellege és helyszíne is okozza. Idén mondhatni alig volt nap, amikor nem zajlott lávaöntő kitörés, közte egy 6 hónapon keresztül tartó izlandi és egy 3 hónapos kitöréssel La Palma szigetén.

Mindezt több mint 50 alkalommal fűszerezte az Etna nagy, paroxizmális robbanásos kitörése, azaz Európa térsége jelentősen érintett volt. Az alábbiakban jöjjön az általam az év tíz legjelentősebbnek tartott vulkánkitörése néhány mondatban.

Cumbre Vieja, La Palma, Kanári-szigetek, Spanyolország

Egy hét egyre erősödő földrengései után szeptember 19-én indult meg a sziget történelmi idejének legnagyobb és leghosszabban tartó vulkánkitörése a Cumbre Vieja nyugati oldalában. Egyszerre történt intenzív robbanásos vulkáni működés és lávaöntés, mégpedig lakott területen.

A magma olykor egykori ház udvarán tört fel,

a lávafolyamok több mint 12 négyzetkilométer területet öntöttek el, több mint 3000 épületet romboltak le, temetőket, banánültetvényeket, teljes településeket semmisítettek meg. Szerencsére, az időben történt pontos előrejelzés és lakosság felkészítés, valamint a kitörés alatti szigorú területi zárlat következtében nem volt a vulkáni működéshez közvetlenül köthető halálos áldozat.

A 85 napig és 8 óráig tartó kitörés 200 méter magas, több kráterből álló vulkáni kúpot épített fel, közel 200 millió köbméter, helyenként több tíz méter vastag lávát és több mint 10 millió köbméter mennyiségű, a közelben teljes házakat ellepő vulkáni törmelékes anyagot terített szét. A lávafolyamok elérték az óceánt és 48 hektárral növelték a sziget nagyságát. A vulkáni működés által okozott kárt 500-900 millió euró közötti értékre becsülik.

Fagradalsfjall, Reykjanes-félsziget, Izland

Izland délnyugati részén közel 800 éve nem volt vulkáni működés. A földrengésrajok már több mint egy éve jelezték, hogy bármikor megnyílhat a föld és izzó magma törhet fel: ez március 19-én következett be, ami egy 6 hónapon keresztül tartó vulkáni működést eredményezett. A kitörés szerencsére lakatlan területen zajlott, ahol a láva több völgyet töltött fel. A vulkáni működés hihetetlen népszerűségre tett szert, több százezren látogattak ki a helyszínre, segítve ezzel Izland pandémia miatt visszaesett turizmusát.

A déli irányba terjeszkedő lávafolyamot igyekeztek földgátakkal megállítani, eltéríteni, ami csak részben sikerült, végül azonban a láva nem érte el a partvidéken futó autóutat és nem okozott kárt az optikai kábelekben.

GERAULT Gregory / hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP Fagradalsfjall, Izland

A szeptember közepén leállt vulkánkitörés után is történtek azonban földrengésrajok utalva arra, hogy mozog még magma a földköpeny felső részén. Decemberben egy újabb intenzív földmozgásos esemény indult el, néhány nap alatt több mint 5000 földrengés pattant ki. A kőzetlemezek távolodása miatti széthúzásos feszültség a mélyben repedések, hasadékok felnyílását eredményezte és a magma két kilométer mélységbe jutott már. A helyi szakemberek napokon belül újabb vulkánkitörés esélyére hívják fel a figyelmet, mégpedig azon a területen ahol eddig is folyt a vulkáni működés.

Etna, Szicília, Olaszország és La Soufriére, St. Vincent

A nagy lávaöntő kitörések mellett Szicília hatalmas tűhányója több mint ötven alkalommal produkált heves robbanásos, úgynevezett paroxizmális kitörést, aminek során több száz méteres lávaszökőkutak alakultak ki, a vulkáni hamufelhő pedig közel 10 kilométer magasra emelkedett. A fekete vulkáni hamu és lapillitörmelék az uralkodó szélirány miatt elsősorban a tűzhányótól keletre lévő településeket borította be.

Saint Vincent szigetén utoljára 1979-ben volt vulkánkitörés, ami akkor több száz lakos halálát okozta. Most 2020. december végén kezdődött el vulkáni működés, több hónapon keresztül lassan türemkedett ki egy nehezen folyós láva a La Soufriére tűzhányó kráterében. Április 8-án a helyi vulkanológusok arra figyelmeztettek, hogy bármikor bekövetkezhet egy nagy robbanásos kitörés és haladéktalanul ki kell telepíteni a sziget északi részén élő embereket.

A vulkán másnap délután valóban kitört, amit további heves robbanásos kitörések követtek, több mint 15 kilométer magasra emelkedő hamufelhővel és a felszínen végigzúduló piroklaszt-árakkal. A pontos vulkanológiai előrejezésnek és a hatékony kitelepítésnek köszönhetően nem történt haláleset. Méretét, azaz a felszínre került vulkáni anyagot tekintve ez volt az év egyik legnagyobb vulkánkitörése.

Semeru, Indonézia és Nyiragongo, Kongó

A 2014 óta aktív indonéziai tűzhányó december 4-i kitörése több mint 40 ember halálát okozta, a sebesültek száma meghaladta a százat. Ezzel ez volt az év legtragikusabb kimenetelű vulkáni működése. Ehhez hozzájárult a rendkívül heves esőzés, ami meggyengítette a 3776 méter magasban lévő vulkáni kráterben kitüremkedett lávadómot. A hirtelen leomlás miatt a vulkán meredek oldalán sebesen lezúduló izzó piroklaszt-árak alakultak ki, amit szintén gyorsan mozgó és mindent elsöprő iszapárak, úgynevezett laharok követtek. A vulkán lábánál élő embereknek esélyük sem volt a menekülésre. A tűzhányó kitörése azóta is zajlik, a piroklaszt-árak azonban csak a megszokott kisebb távolságba jutnak el és nem okoznak további pusztítást.

A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti határán emelkedő tűzhányó egyike a Föld legkülönlegesebb, de egyben a legveszélyesebb tűzhányójának. Kráterét izzó, fortyogó lávató tölti ki, közelében pedig egy egyre inkább terjeszkedő, a vulkán oldalán is egyre jobban felkúszó település, Goma található. 2002-ben a vulkán nagyon sebesen folyó lávafolyama már átgázolt a városon és több száz halálos áldozatot követelt. Idén május végén nyílt fel a tűzhányó oldala, ahonnan ismét gyorsan mozgó láva indult el. A láva házakat rombolt le és mélyen benyomult a településre.

Az éjszakai vulkánkitörés hatalmas pánikot okozott, több ezren indultak el a közeli határ felé, Ruanda irányába.

Tizenöten haltak meg, többségük a menekülés közbeni közlekedési káoszban. Számos család szakadt szét, több mint 150 gyermeket tartanak még mindig eltűntként. A lávafolyam közel ezer házat rombolt le, a kitörés során 400 ezren hagyták el otthonukat. E tragikus kimenetelű kitörés felhívta a figyelmet, hogy az anyagi támogatás csökkentése milyen mértékben nehezíti a vulkáni kitörés előrejelzést egy ilyen, a vulkáni működésnek különösen kitett, nagy népsűrűségű területen.

Juni Kriswanto / AFP Semeru, Indonézia

Pacaya, Guatemala és Fukutoku-Okanoba, Japán

A Pacaya tűzhányó 2015 óta folyamatosan aktív. Idén, februárban a tűzhányó oldala hasadt fel és a meredek lejtőjén hosszú lávafolyamok indultak el. Ezek elérték a több kilométer távolságban lévő településeket is, számos házat leromboltak, szerencsére azonban a lávautánpótlás még időben megszakadt, így nagyobb kár nem következett be.

Japánban, a II. világháborúban híressé vált Iwo Jima szigettől délre lévő tengeralatti vulkán környezetében az elmúlt években többször elszíneződött a víz, utalva arra, hogy vulkánkitörés zajlik. Idén augusztusban ennek most látható jele is volt, a nagyon heves robbanásos kitörés 16 kilométer magas vulkáni hamufelhőt eredményezett, ami elérte a sztratoszféra alsó részét is. A kitörés erősségére utalva, még hónapokon keresztül hatalmas horzsakőleplek úsztak az óceánon és rakták le a habkő darabokat a környező szigetek partvidékén.

Hunga Tonga-Hunga Ha’apai és Sivelucs, Kamcsatka, Oroszország

A Csendes óceán nyugati peremén húzódó Tonga vulkáni ív egy piciny szigete 2014-ben hozott már egy karácsonyi kitörést, most ez megismétlődött. December 21-én kezdődött a tengeralatti kürtőből a robbanásos kitörés, ami 16 kilométer magas vulkáni hamufelhőt hozott létre. A kitörési felhőben folyamatosan cikáznak a villámok, amik éjszaka különleges látványt nyújtanak. A kitörési felhőben nem csak jelentős mennyiségű vízgőz van, ami elősegíti a villámképződést, hanem számottevő a kén-dioxid mennyisége is. A hét évvel ezelőtti kitörés során 2 kilométer hosszú, és 1 kilométer széles új szárazföld alakult ki, most ez már egy újabb 500 méteres szakasszal bővült.

A Föld egyik legaktívabb tűzhányójának működését Oroszországban csak a kamcsatkai vulkánobszervatórium minden megpróbáltatást vállaló szakemberei tudják a nagyközönség elé tárni. A vulkán nagy része az 1964-ben történt hatalmas kitörése után megsemmisült, a kráterben egy patkó alakú sebhely alakult ki. Ebben már jó 20 éve folyamatosan dagad ki, türemkedik kifelé egy nehezen folyós láva. Időszakonként hatalmas robbanásos kitörések történnek, de ez legfeljebb a légiközlekedésben okoz csak gondot.

Különleges kitörést lehetett megfigyelni, a magma ugyanis szinte szilárd állapotban nyomult a felszínre és egy meredek sziklafalat hozott létre, amit bálnahátnak neveztek el a helyi vulkanológusok. A különleges vulkáni jelenség nem sok ideig maradt meg, rövidesen leomlott.

Az előrejelzés életeket ment

2021. éve nem szűkölködött vulkáni eseményekben, amelyek fontos üzenete: a földtudomány számos területét ötvöző vulkanológiai munkának a 21. században egyre nagyobb fontossága van és lesz. Egyre több az olyan vulkánkitörés, ami települések közvetlen közelében vagy pontosan a házak között történik, a Föld népességének növekedése egyre több helyen viszi közelebb az embereket a potenciális aktív vulkánokhoz. A vulkáni működés pontos előrejelzése, ahogy a tavalyi évben is tapasztaltuk, életeket menthet meg.

Az előrejelzéshez ismerni kell a forrástól, azaz a magmaképződéstől, a magmatározó folyamatokon keresztül a kitörést közvetlenül megelőző és azt előidéző eseményeket és ezek jeleit. Azt is látjuk, hogy még több területen van szükség a bővülő műszeres háttérrel történő monitorozásra és szükségesek a szakemberek, akik a békeidőben, a folyamatos tudományos kutatómunkával szerezhetik meg azt a tudást, amire alapozva adott esetben, éles helyzetben gyors és pontos döntést tudnak hozni, aminek nyomán a hatékony kitelepítés emberéleteket óvhat meg.

The post Felébredtek a világ vulkánjai first appeared on 24.hu.

Vélemény, hozzászólás?


Your ads here. Click here


MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS