sze. jan 12th, 2022

A Garancsi István vezette építőipari óriás, a Market-csoport tulajdonában lévő egykori Szent Szív-zárda a kommunista hatalomátvétel után az MDP, majd az MSZMP Politikai Főiskolájának otthonává válása után számos épülettel bővült: uszoda, Professzorok Háza, könyvtár, illetve rendezvényterem is tartozott hozzá, a rendszerváltás után pedig kulturális központtá vált, a Dürer Kertben számtalan koncert, illetve kulturális esemény valósult meg, a szomszédos próbatermekben pedig egymást váltották a hobbi- és profi zenekarok.

Az épületegyüttes (aminek története itt olvasható) tagjai az elmúlt másfél évben a Market iroda- és lakóházépítési projektjének köszönhetően sorra tűntek el a városképből, így 2021 karácsonyára már csak az 1884-1895 közt, több lépcsőben megszületett, fővárosi védettséggel rendelkező épülettömb maradt állva.

A 2009-es állapot, a kép bal szélén az Ajtósi Dürer sorral.
H. Szabó Sándor / MTI A 2009-es állapot, a kép előterében az Ajtósi Dürer sorral – ma ennek az együttesnek már csak a központi részét láthatjuk. 

A területen hatályos építési szabályozások határainak kitolása miatt nemzetgazdasági szempontból kiemelt (ez az elmúlt években szokássá vált), környezeti hatásvizsgálattal nem vizsgált projektben 2021 tavaszán a korábban szintén védettséget élvező saroképület is eltűnt, idén januárban pedig hirtelen megindult a századforduló előtt már álló, eddig érintetlen tömb bontása.

A témában felmerült kérdéseinkkel ezért a fejlesztő Property Markethez, illetve a beruházó DürerBefektetési Kft-hez fordultunk, hiszen nem lehetett tudni, hogy milyen sors vár a munkagépektől néhány lépésnyire álló egykori kápolna és iskola tereire.

A Property Market válaszában megerősítette: a bontani kezdett épületnek a teljes egésze védettséget élvez, ezen a szárnyon azonban mégis szükség van a minimális bontásra, hiszen amellett, hogy az értékleltár szerint itt nincsenek megtartandó értékek, az épületszerkezeti vizsgálatok is arra jutottak, hogy az elmúlt évtizedekben számos alkalommal átépített, egyre romló állapotú rész megtartása nem indokolt.

Helyi Művi Értékvédelmi Kataszter Az elmúlt másfél évben korábban védettséget élvező épületek tűntek el – piros keretben a most már nem látható részek, vonalkázva pedig a január elején bontani kezdett épületrész látszik

A fejlesztő hozzátette:

a Szent Szív-zárda kápolnáját a megmaradt tervanyagok, képek, illetve a feltárások tanulmányozása után, az eredeti állapotot leginkább visszaidéző módon akarják helyreállítani, de nyilvánvalóan kortárs belsőépítészeti megoldásokat is találhatunk majd itt.

Levelünkben emellett kértük a céget, hogy néhány látvány- vagy vázlattervvel, illetve a várható átalakulás részleteinek leírásával mutassák be az épületek jövőbeli arcát, ennek azonban nem tettek eleget, hiszen csak a teljes beruházás minden elemének végleges megtervezését követően, egyelőre ismeretlen időpontban kívánnak majd előállni a képekkel.

A legtöbbször csak ÉTDR-ként emlegetett Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer ennél jóval többet árul el a részletekről: a projekthez tartozó helyrajzi számok egyikén ugyanis nem csak egy 2021 elején kiadott bontási engedély, de egy szeptember közepén elindított építési engedélykérés is látszik, ami december 8-án zöld utat kapott a Kormányhivataltól.

A bejegyzéshez tartozó mellékletek egyike egy helyszínrajz, aminek köszönhetően most már tisztán látszik, hogy egymáshoz képest hol fognak elhelyezkedni az új épületek: a lakóházak a nyüzsgő Ajtósi Dürer sortól távolabb, az Abonyi és Zichy Géza utca sarkán, míg az irodaépületek a terület szélén, a Szent István Gimnázium mellett nőnek majd ki a földből.

ÉTDR A rajz alján az Ajtósi Dürer sor, jobb oldalán pedig a szomszédos gimnázium épülete látható – jól látszanak az utóbbi mellé sorakoztatott irodaépületek, illetve a terület a nyüzsgő útvonaltól legtávolabbi sarkába helyezett lakóházak.

Fény derült emellett a védett épületek várható utcaképére is – eszerint

eltűnik majd a legidősebb részén közel száznegyven éves házra ráépítésként, a Kádár-korban született, a homlokzatok síkjaitól visszahúzott ráépítés, illetve az azzal nyilvánvalóan egyidős magastető.

Ez első olvasásra nyilván jó hírnek tűnik, hiszen az épület így visszanyerné az eredeti képét, a képeket látva azonban egyértelművé válik a helyzet:

mindez csak azért történik, hogy még több emeletet lehessen a helyére építeni.

A helyzeten a többi látványterv sem javít, hiszen jól látszik rajzuk, hogy

az üvegezett belső udvart is magában foglaló bővítés zárójelbe teszi, sőt, agyonnyomja a védett értéket

– épp úgy, mint ahogyan teszi majd ezt a Mester utcai műemlék húsboltra ragasztott lakóház, a Kiscelli utca Villa Castrum, vagy épp a Nagymező utcai Hard Rock Hotel tervezett bővítése, azzal az apró különbséggel, hogy ezek a tervek nem kaptak nemzetgazdasági szempontból való kiemelést.

Az egyelőre ismeretlen tervező munkájaként született rajzok minimálisan persze kommunikálnak a továbbra is állva maradó főépülettel, hiszen homlokzatuk épp annak oromzati magasságában törik meg, majd alakul magastetőket idéző, szintről szintre visszaugrasztott irodaszintekké.

Az utca felé sugárzott egyhangúságot mindemellett két szint magasságú kertek, illetve zöldfalak törik meg, ez azonban a rendelkezésre álló részletek alapján kevés ahhoz, hogy a végeredményre a városképet építő új beépítésként tekintsünk, sőt, bátran állíthatjuk:

a projekt jelenlegi állása szerint egy óriási elhibázott lehetőség,

hiszen itt volt az esély arra, hogy egy világszínvonalt képviselő építésziroda egy meghívásos, vagy nyitott tervpályázat keretein belül olyan tervvel álljon elő, ami minimális tisztelettel viszonyul a védett házhoz, illetve a várkastély-szerű óriást, és az eredeti képére rég nem hasonlító egykori Rákosi-házat is magában foglaló villanegyed, illetve a Városliget közti épített környezethez.

The post Irodaházhoz kapcsolt díszletekké válnak az egykori Dürer Kert védett épületei first appeared on 24.hu.

Vélemény, hozzászólás?


Your ads here. Click here


MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS