pén. jan 28th, 2022

A kiváló zeneszerző, aki hosszú pályafutása során sohasem tanult meg kottát olvasni, és gyakran csak fél kézzel játszott a zongorán, 1889-ben, Spitzer Rudolf néven látta meg a napvilágot egy zsidó felmenőkkel bíró, de kikeresztelkedett család gyermekeként. A kirívóan alacsony termetű – mindössze 156 cm magas – fiatalember egy vándorcirkuszban, artistaként kezdte meg „szórakoztatóipari” pályafutását, miután elszökött a szülői háztól – írja a Rubicon.hu.

Karrierjének egy baleset vetett véget, ezután elvégezte Rákosi Szidi színitanodáját, ám végül a zenében találta meg a maga útját. A városligeti Műszínkörben szervezték az első „koncertjeit”, hamarosan saját szerzeményeit is a közönség elé merte bocsátani.

Dalainak szentimentális, borongós hangulata pedig villámgyorsan meghódította a hallgatóság szívét. Seress Rezső – vagy ahogy barátai és rajongói hívták, a „kis Seress” – neve egész Budapesten ismertté vált. A főváros egyik legnépszerűbb előadója lett, akinek szomorkás, szentimentális melódiái – az alsóbb társadalmi rétegek zenekedvelő közönségének, az inasok, kocsisok és cselédek füttyszavának köszönhetően – betöltötték a főváros utcáit.

A Szomorú vasárnap

Szinte ontotta magából a dalokat, 1935 egy estéjén pedig Jávor László, a 8 Órai Újság rendőri riportere megkereste őt azzal a kéréssel, hogy komponáljon dalt az egyik verséhez. A költemény a Szomorú vasárnap címet viselte. A „kis Seress” – hosszas küszködés után – végül olyan dallamot írt Jávor művéhez, mely, miután nyomtatásba jutott, különös módon kelt életre:

a hatása alá kerülő emberek közül többen öngyilkosok lettek, és a sláger kottája az efféle tragikus cselekedetek mind népszerűbb „kellékévé” vált Budapesten.

A nóta állítólagos hatásáról szóló hírek azonban hamarosan külföldre is eljutottak, így a misztikus dal világszerte ismertté, kedveltté vált. Seress slágere a következő években Nyugat-Európát és Amerikát is meghódította. A Szomorú vasárnapot összesen 28 nyelvre fordították le, és olyan világhírű előadók tűzték műsorukra, mint Ray Charles, Louis Armstrong, Bing Crosby, vagy Frank Sinatra.

A dal népszerűségét jól mutatja, hogy 1945-re Seress Rezső számláján összesen 370 000 dollár jogdíj halmozódott fel, a zongorista azonban soha nem részesülhetett e mesés gazdagságból. A Dob utcában élő „kis Seress” a zsidótörvények miatt visszavonulásra kényszerült, majd munkaszolgálatra került. Egy német tiszt mentette meg, aki korábban látta őt Budapesten játszani.

Depresszió és öngyilkosság

A háború után Seress Rezső visszatért a fővárosba, és egészen haláláig nem is mozdult ki onnan. Amerikában mesés pénzösszeg, számos ajánlat és hírnév várta, sem a kommunista hatalomátvétel előtt, sem ’56 zűrzavarában nem élt a távozás lehetőségével. A férfi, aki nyugaton dúsgazdag lehetett volna, eltűrte, hogy a proletárdiktatúra indexre tegye slágereit, és az Akácfa utcában, majd régi helyén, a Kulacs Vendéglőben folytatta „karrierjét”.

Az ’50-es évek második felére lassan elveszítette rajongótáborát. A „kis Seress” dalai helyett már Elvis Presley és a Beatles hozta lázba a közönséget, aminek eredményeként mindinkább elzárkózott a külvilág elől, és depressziójától vezetve végül az öngyilkosságba menekült.

Seress Rezső lakásának ablakából kiugorva próbált véget vetni életének, azonban ezt az esést is túlélte, így 1968. január 11-én, a MÁV Kórházban gipsze drótjával fojtotta meg magát.

Figyelem!

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelkielsősegély-számot!

The post Így halt meg a Szomorú vasárnap szerzője first appeared on 24.hu.

Vélemény, hozzászólás?


Your ads here. Click here


MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS