ked. jan 11th, 2022

Hódmezővásárhelyen két olyan politikus csap össze, aki miniszterelnök akar lenni, Márki-Zay már most, Lázár tán csak az évtized végén

A kormányoldal a nagyágyúit az országos kampányban használja majd, egyéniben nem veti be őket, így a húzónevek a százhat választókerület bármelyikében segíthetik a pártot, miközben nincsenek kitéve az esetleges személyes fiaskónak. Orbán Viktor, Kövér László vagy éppen Semjén Zsolt 1994 óta nem vállalkozik egyéni indulásra, de Gulyás Gergelytől Varga Mihályon át Kocsis Mátéig sorolhatjuk azokat, akik négy éve még egyéni mandátumot szereztek, most viszont megkíméli őket a választókerületi küzdelemtől a pártközpont.

A kivétel: Lázár János.

Aki kvalitásait, teljesítményét és ambícióit illetően is a Fidesz élvonalába tartozik, ám hiába volt éveken át kancelláriaminiszterként Orbán de facto helyettese, a 2018-as háttérbe szorulása óta politikai remeteként várja karrierje jobbra fordulását.

A visszatéréshez pedig nehéz beugró feladat vár rá: egyéni képviselőjelöltként a Hódmezővásárhely központú Csongrád-Csanád megyei 4. választókerületben le kéne győznie a város polgármesterét, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert.

Lázár 2006 óta ötször nyert a – 2014-ben a választókerületek számának csökkentése miatt megnövelt méretű – körzetben, de a város, ahol 2002 és 2012 között polgármesterként szolgált, 2018 eleje óta az ellenzék kezén van.

Vegyük sorra a variációkat.

1. Kormányon marad a Fidesz, és egyéniben Lázár szerez mandátumot

Ebben az esetben Lázár visszaliftezhet a nagypolitikába, akár miniszter is lehet belőle. A dupla bukással súlyát vesztő MZP pedig vagy beül magányoskodni az ellenzéki listavezetőként szerzett mandátumával a parlamentbe (korábbi vállalásának megfelelően a Párbeszéd frakciójába), naponta szembesülve azzal, hogy a hatpártiak őt teszik felelőssé a kudarcért, vagy marad Hódmezővásárhely polgármestere, immár a glóriájától megfosztva. Persze a vereség aránya sem mellékes, hiszen a Fidesz a legutóbbi három parlamenti választáson kétharmados többséget szerzett, ha ez elmarad, és az ellenzék kis különbséggel kap ki, az valamelyest fenntarthatja Márki-Zay nimbuszát.

2. Kormányon marad a Fidesz, ám egyéniben Márki-Zay Péter győz

Lázár ez esetben megkapná a sajátjaitól, hogy gyöngébb, mint a pártja, és maradna neki az a néhány „alkalmi munka”, amivel Orbán Viktor bízta meg az utóbbi években. Öt megnyert választás után ez különösen kínos kudarc volna a volt miniszternek, ugyanakkor MZP számára csupán szépségtapasz lenne Lázár legyőzése.

3. Kormányra kerül az egyesült ellenzék, ám egyéniben Lázár szerzi a mandátumot

Ez tán a legpikánsabb mix, hiszen az egyéniben vívott MZP–Lázár csata (az országosan zajló MZP–Orbán csörte miatt) egyúttal némiképp Lázár–Orbán párharc is. És ha Orbán veszít MZP ellenében, míg Lázár legyőzi, az úgy is értelmezhető, hogy Lázár jobb, mint Orbán. Ami Orbánnak nem jó, Lázárnak viszont jó, bár utóbbira nem vennénk mérget. Mindenesetre egy ilyen helyzet vetne fel utódlási kérdéseket, elindíthat átrendeződéseken a Fideszen belül. Emlékezzünk: Lázár 2018-ban alighanem a nála tizenkét évvel idősebb Orbánra utalva azzal csekkolt ki a nagypolitikából, hogy „én még tíz év múlva is csak ötvenhárom éves leszek”. Ami MZP-t illeti: a fő tét számára a miniszterelnöki poszt, és tán nem is bánná, ha duplán tolna partvisnyelet Orbán küllői közé.

4. Az ellenzék nyeri a választást, és egyéniben is győz Márki-Zay

Ebben az esetben MZP mosolya fülig ér, Lázárnak meg legalább van mivel takaróznia a vereség miatt – bár azt biztosan sokszor felemlegetik neki, hogy ő szabadította az országra (a Fideszre) Márki-Zayt, aki Lázár jelöltjével szemben indult el a polgármesteri posztért 2018 februárjában, és onnan küzdötte fel magát országos tényezővé, sőt e verzió szerint kormányfővé.

*

De hol is vagyunk?

A Csongrád-Csanád megyei 4. választókerületben nagyjából százezer ember él összesen tizenkilenc településen, melyek közül a 43 ezres Hódmezővásárhely a legnépesebb, a következő a 22 ezres Makó. A választókorúak száma 77 ezer.

A térség meghatározó politikai alakja Rapcsák András, aki a rendszerváltástól egészen a haláláig, 2002 februárjáig volt a város polgármestere, 1994-től pedig előbb KDNP-sként, majd függetlenként, végül fideszesként országgyűlési képviselő.

Emlékét ma egyrészt szobor őrzi, másrészt az utódja, Lázár János.

Lázár jómódú hódmezővásárhelyi család sarja. 1975-ben született, a helyi református gimnáziumban érettségizett, majd Szegeden szerzett jogi diplomát 1999-ben. Már az egyetem alatt bekerült gyakornoknak a vásárhelyi hivatalba, Rapcsák személyi titkára lett, s amint kézhez kapta az oklevelet, a polgármester megtette a parlamenti titkárává.

Mohos Márton / 24.hu Lázár János

A 2002-es országgyűlési választáson, Rapcsák halála után két hónappal a körzet Lázárt választotta országgyűlési képviselőnek, fél évvel később a hódmezővásárhelyi polgármester-választást is ő nyerte. 2006-ban ismét magabiztosan duplázott, 2010-ben újfent.

Lázár akkor töltötte be 35. életévét (Orbán ugyanennyi idősen lett először miniszterelnök), ekkorra jelentős tekintélyt vívott ki magának pártjában. Megválasztották a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének. Két évvel később a kormányfő egy bizarr gesztussal „kikérte őt Hódmezővásárhely népétől”, és megtette a Miniszterelnökséget vezető államtitkárrá, majd 2014-ben miniszterré, a kormányzati munka főszervezőjévé, az összes miniszter felettesévé, lényegében kormányfő-helyettessé, sőt néhány hónap után a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatalt is a portfóliójához csapta.

A következő néhány év Lázár számára részben diadalmenetet, erősödést (túlerősödést) hozott – még azt is megengedte magának, hogy leuzsorásozza Csányi Sándor OTP-elnököt –, részben pozícióharcot. Aminek az lett a vége, hogy 2018 áprilisában meghökkenést keltve bejelentette, hogy a soron következő országgyűlési választás után nem akar kormánytag lenni. Ezzel együtt az egyéni körzetét hozta, majd a saját kérésére beült a parlamenti patkó hátsó sorába, mint valami „futottak még” képviselő. Tagja (még csak nem is elnöke vagy elnök-helyettese) lett a mezőgazdasági bizottságnak, és Orbán felkérésére elvállalta a nemdohányzók védelméért felelős kormánybiztosi posztot. Majd 2020-ban „fölsőbb utasításra” kandidált a Magyar Tenisz Szövetség elnöki posztjára, egyedüliként, nyert, és rendet vágott a szervezetet uraló pénzügyi és egyéb káoszokban; szakági pletyka szerint azon utasítás betartása okozta számára a legnagyobb gondot, hogy szintén fideszes elődjének nem eshetett bántódása e közben.

Mindezzel párhuzamosan meglátta a lehetőséget a mezőgazdaságban: 2019 óta szinte korlátlan állami forrás felett rendelkezve ő a mezőhegyesi ménesbirtok kormánybiztosa, tavaly pedig, kibékülve Csányival, a gödöllői agráregyetem mindhalálig fideszes kuratóriumába került be. Emellett rábízták a Hódmezővásárhely és Szeged közötti tram-train mintaprojekt végrehajtását – ez az egyéni kampányában is jól jött neki –, valamint koordinálja a Szeged–Szabadka–Baja vonal kialakítását is.

*

Márki-Zay Péter is hódmezővásárhelyi famíliába született, 1972-ben, és miként Lázár, szintén a vásárhelyi református gimnáziumban érettségizett. Marketing alapdiplomát a pesti vendéglátóiparin, mester fokozatot a Közgázon szerzett, majd begyűjtött egy villamosmérnöki-, aztán még egy történelemtanári végzettséget is, közben a Pázmányon gazdaságtörténetet hallgatott, és 2006-ban, 34 évesen le is doktorált belőle. Mindeközben már 1996-tól dolgozott egy áramszolgáltatónál közgazdászként és marketingmenedzserként.

2004-ben családostul Amerikába költözött, öt évet húzott le a tengerentúlon, egy telefonszolgáltató házaló ügynökeként kezdte, és középvezető volt, amikor hazacuccolt. Magyarországon újfent egy áramszolgáltatónál helyezkedett el, mellesleg marketinget tanított a Szegedi Egyetemen.

Kapcsolódó
„Látszott rajta, hogy felfelé néz” – Márki-Zay Péter a kakukktojás, aki elkapná Orbánt

Volt SZDSZ-szimpatizáns, majd a KDNP-re és az LMP-re is szavazott. Tizennégy éve kanadai állampolgár is, és 2014-ben majdnem alakított egy pártot. Márki-Zay Péter hosszú útja a miniszterelnök-jelöltségig. Portré.

A politikába előzmény nélkül került. 2017 novemberében meghalt a Hódmezővásárhelyt Lázár János támogatásával 2012 óta vezető fideszes Almási István. A következő év februárjában tartott időközi polgármester-választásra a pont ekkorra kijegecesedő ellenzéki összefogás megtalálta közös jelöltnek a Szent István Plébánia világi vezetőjét, a hétgyermekes, templomjáró Márki-Zay Pétert. És MZP annak ellenére, hogy az ellenfelei olyanokkal vádolták, hogy megválasztása esetén akasztatni fog, mecsetet épít, valamint bezáratja a kórházat, megtörte a jobboldal Vásárhelyen huszonnyolc éve tartó hatalmát, és 57,5 százalékot szerezve lemosta fideszes ellenfelét, Hegedűs Zoltánt.

Farkas Norbert / 24.hu Márki-Zay Péter a Hódmezővásárhelyet Szegeddel összekötő tram-train szerelvényén 2021. november 19-én.

A folyamatos kormánypárti támadások dacára másfél évvel később, 2019 őszén ismét MZP győzött a helyhatóságin, lényegében megismételve korábbi teljesítményét 57,3 százalékot szerzett, ezúttal Grezsa Istvánt ütve ki.

Hegedűs Zoltán és Grezsa István is Lázár János „embere” volt, vagyis MZP két győzelme egyúttal két vereség Lázár számára. És akkor most áprilisban maga Lázár János lesz MZP ellenfele.

A meccs helyszíne azonban ezúttal nem csupán Hódmezővásárhely. A körzet pedig tántoríthatatlanul fideszesnek látszik: 2002-ben és 2010-ben Lázár már az első fordulóban mandátumot szerzett, és 2006-ban sem sok hiányzott neki az elsőkörös abszolút többséghez (48 százalékot gyűjtött, miközben az akkor még MDF-es Grezsa 3,5 százalékon zárt), a második fordulóban persze győzni tudott. 2014-ben némi visszaesés következett, Lázár 43,57 százalékot kapott, egy kicsit kevesebbet, mint a mögötte következő jobbikos Kiss Attila és MSZP-s Varga Péter együtt (24,78, illetve 19,54 százalék), de az összefogás hiánya így is könnyedén mandátumhoz juttatta az akkor még államtitkárként, az új kormányban már miniszterként szolgáló Lázárt (miközben az LMP színeiben induló Nagy-Bandó András neve mellé is került 7 százalék).

2018-ban pedig, alig két hónappal azután, hogy a Fidesz elbukott Hódmezővásárhelyen, Lázár visszavágott, 51,78 százalékot elérve őrizte meg a mandátumát, és a pártjának is bizonyított, a Fidesz ugyanis listán ennél egy kicsivel kevesebbet, 50,42 százalékot gyűjtött a körzetben. Kiss Attila ezúttal 36,71 százalékon zárt, a baloldal pedig összecsuklott, az MSZP-s Rója István kénytelen volt 7,42 százalékkal beérni.

Mindebből az látszik: Márki-Zaynak helyben is bővítenie kell a 2018-as ellenzéki tábort a győzelemhez.

*

A végeredményt jelentősen befolyásoló további indulókkal nem kell számolnia Lázárnak és MZP-nek, értékelhető eredményt legföljebb a Mi Hazánk jelöltje, Veres Csaba villamosmérnök érhet el, aki „a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom budapesti vezetője volt, és a Magyar Sziget, valamint számos nemzeti rendezvény technikáját biztosította… Fontosnak tartja a társadalmi felelősségvállalást, ő maga is fenntart egy állatvédő szervezetet és egy állatotthont egy évtizede, ahol állatok százai találtak új gazdára.”

Szoros eredmény esetén tétel lehetne még a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, melynek jelöltje a csongrádi 4-es körzetben a 2018-as választáson 1,3 százalékot szerzett, de most úgy tűnik, hogy az igazán billegő körzetekben nem állít egyéni jelöltet a párt, vagy ha mégis, akkor arra buzdítja ez ügyben bizonytalankodó szavazóit, hogy a kormányváltás érdekében pártlistán rájuk ikszeljenek, egyéniben viszont nyugodtan válasszák a hatpárti aspiránst.

Szóval a sztori vége mindenképpen az, hogy: Márki-Zay vagy Lázár.

Meg persze az, hogy a rendszerváltás óta először sikerül-e elvenni a hivatalos jobboldaltól Hódmezővásárhely és környéke országgyűlési mandátumát.

The post Hódmezővásárhelyen két olyan politikus csap össze, aki miniszterelnök akar lenni, Márki-Zay már most, Lázár tán csak az évtized végén first appeared on 24.hu.

Vélemény, hozzászólás?


Your ads here. Click here


MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS