Még jobban lemaradhat a magyar gazdaság a gépek miatt?

Az elmúlt hetekben rengeteget hallani az OpenAI vállalat chatbotjáról, amelynek hamarosan fizetős változata is érkezhet, korlátlan hozzáféréssel. A ChatGPT népszerűsége nyomán azonban sokakban felmerülhet a kérdés, jelenthetnek-e veszélyt az emberre nézve a mesterséges intelligencia alapú programok, vagy az említett chatbothoz hasonló nyelvi modellek a munkaerőpiacon.

Ennek megítéléséhez először érdemes megvizsgálni a globális MI-piacot. Míg a tavalyi év során ezt a területet nagyjából 136 milliárd dollárra értékelték, az előrejelzések szerint 2030-ra ez az összeg elérheti majd akár az 1581 milliárdot. Mindezen nem érdemes csodálkozni, ugyanis a mesterséges intelligencia képességeiből előnyt kovácsoló cégek produktivitása közel 40 százalékkal nőtt a technológia használatával.

Felértékelődik az emberi kontaktus

Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga szerint a technológiát eddig is számos iparágban alkalmazták, inkább az rémíthetett meg sokakat, hogy olyan tulajdonságokat villantott fel a ChatGPT, ami alkalmassá teheti bizonyos humán képességeket (például kreativitást) igénylő tevékenységek elvégzésére.

Különösen a tartalomgyártók emelték fel a hangjukat a fejlesztés miatt, bár érdemes megjegyezni, hogy a külföldi médiamunkások már korábban is használtak ehhez hasonló programokat repetatív tevékenységek elvégzésére. A szakértő szerint a kezdeti gyermekbetegségeket gyorsan ki fogja nőni a program és ha összekötik az interneten aktuálisan elérhető tudásanyaggal, sokkal megbízhatóbb lesz.

Azt is látni kell azonban, hogy az eddigi tapasztalatok szerint, ha versenyhelyzet elé állítunk egy gép által készített szöveget, valamint egy ember által írt cikket, a többség látatlanban is inkább az utóbbira kattint.

A tendencia valószínűsíthetően a legtöbb területen és iparágban hasonló lesz: miközben az életünket egyre inkább megkönnyíti majd a gépi asszisztencia, felértékelődnek a humán hátterű tartalmak, termékek, szolgáltatások és alkotások, hiszen az ezek által nyújtott egyediséggel és érzelmi dimenziókkal a gépek nem versenyezhetnek.

Lehet Magyarország a változás győztese?

A mesterséges intelligencia és az ember hatékony együttműködése a megfelelő digitális felkészültséggel rendelkező, magas hozzáadott értéket képviselő munkavállalók számától függ elsődlegesen. Ebben sajnos hazánk kétségtelenül súlyos lemaradásban van uniós szinten. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutató (DESI) alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll, és majdnem minden vizsgált területen az EU-átlag alatt teljesít.

Bár a fiatalok minden egyes nap érintkeznek a technológiával, ez még nem jelent egyet a valódi digitális felkészültséggel.

A szakértő szerint a hazai oktatás mindeddig nem volt képes érdemben reagálni a digitalizált világgal érkező változásokra, ezért a diákok rendre rosszul teljesítenek a természettudományi és matematikai felméréseken, melyek fontos alapját képezhetnék a valós, gyakorlatban is értékes digitális felkészültségnek. Emellett hazánkban az ipar is nagy arányban alkalmaz alacsonyan képzett munkaerőt, akik már csupán ebből fakadóan is jobban ki vannak szolgáltatva az automatizációval és a robotizációval érkező kihívásoknak.

A tét tehát óriási, hiszen szélesebb értelemben Magyarország gazdasági versenyképessége múlik a következő lépéseken. Ezért a stratéga szerint arra van szükség, hogy a jelenlegi munkaképes korú lakosság is elegendő naprakész digitális készséggel rendelkezzen.

The post Még jobban lemaradhat a magyar gazdaság a gépek miatt? first appeared on 24.hu.

Leave a Reply