Internet böngészője nem ajánlott környezet, kérjük, telepítse a Google Chrome webböngészőt! .. Letöltés Most!
pén. dec 4th, 2020
Your ads here .. click here!

Dr. No (1962)

Az első Bond-film, melyben Connery emlékezetes alakítást nyújtott a 007-esként, partnerei Ursula Andress és Joseph Wiseman voltak. Az akkor 32 éves Connery messze nem a producerek első választása volt, többen is visszautasították a szerepet vagy egyéb ok miatt nem ők kapták a szerepet, de végül a lehető legjobb választásnak bizonyult, hogy ő lett a 007-es. A Dr. No után az Oroszországból szeretettel, (1963), a Goldfinger (1964), a Tűzgolyó (1965) és a Csak kétszer élsz (1967) című filmekben is ő alakította Bondot, majd némi kihagyás után 1971-ben a Gyémántok az örökkévalóságnak, majd 1983-ban a Soha ne mondd, hogy soha című filmekben visszatért még, bár az utóbbi nem hivatalos Bond-film.

A domb (1965)

A második világháború idején játszódó film egy brit katonai tábor öt foglyának történetét meséli el a líbiai sivatagban, akik a túlélésért küzdenek a brutális büntetések és a szadista őrökkel szemben. A Connery által alakított Joe Roberts parancsmegtagadásért került ide, és nem sokáig bírja itt sem az utasítgatást. A rendező Sidney Lumet úgy nyilatkozott, hogy lelkileg és fizikailag is ez volt a legkeményebb filmje, a forgatás végére teljesen kimerült.

Gyilkosság az Orient expresszen (1974)

Agatha Christie regénye számos feldolgozást kapott, ezek közül az egyik legismertebb a Sidney Lumet által rendezett változat. A film nagy népszerűségre tett szert, ráadásul maga az író is nagyon meg volt elégedve vele. Az 1930-as évek elején játszódó történetben az Európát átszelő luxusvonat, az Orient expressz egy hatalmas hófal miatt elakad. Ez idő alatt az egyik utast meggyilkolják, de szerencsére a fedélzeten ül Hercule Poirot (Albert Finney) világhírű detektív is, hogy kiderítse, ki ölte meg az áldozatot. Connery Arbuthnot ezredest alakította a filmben, de Lumet még négy filmjében szerepelt, ám messze ez aratta a legnagyobb sikert, egészen parádés szereposztással, melyből Sean Connery semennyire nem lógott ki, pedig Ingrid Bergman, Lauren Bacall, Vanessa Redgrave, Michael York és John Gielgud neve is ott volt a plakáton.

A híd túl messze van (1977)

Richard Attenborough filmje a második világháború legnagyobb ejtőernyős hadműveletét, a kudarcba fulladt Market Gardent mutatja be, melynek célja a szövetségesek számára Hollandia nyugati részének elfoglalása lett volna. Connery Roy Urquhart tábornokként tűnik fel a filmben, mely az 1962-es Leghosszabb nap című alkotás sikerét szerette volna megismételni, csak még nagyszabásúbb kivitelezésben.

A rózsa neve (1986)

Az Umberto Eco azonos című regényén alapuló film forgatási előkészületei évekig tartottak, miután hatalmas költségvetésű európai produkcióról volt szó, az 1963-as Kleopátra című film óta a legnagyobb külső díszleteket A rózsa nevéhez építették fel. Baskerville-i Vilmos szerepére eredetileg ismeretlen színészt akartak, végül Jean-Jacques Annaud rendező rájött, csak nagy színésznek van olyan kisugárzása, ami a szerephez kell. Felmerült többek között Michael Caine, Ian McKellen, Jack Nicholson, Yves Montand és Robert De Niro neve is, végül utóbbira esett a választás. De Niro azonban nagyon mást gondolt a szerepről, mint a rendező, de Annaud még ekkor sem akarta Conneryt, pedig Mike Ovitz ügynök folyamatosan őt emlegette. Annaud-nak nem tetszett, hogy Conneryre erősen rátapadt akkor már Bond szerepe és utolsó filmjei alapján nem is gondolta olyan jónak, de annál drágábbnak. Conneryt végül behívták meghallgatásra, ami kifejezetten jól sikerült, és pont, hogy nagy szerepet játszott abban, hogy a színész kibújhatott a Bond-skatulyából.

Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989)

A színész Indiana Jones (Harrison Ford) apját, a Szent Grál tudósát alakította a Steven Spielberg által rendezett filmben, akiről fia megtudja, hogy eltűnt, miközben arra törekedett, hogy megtalálja az ősi műtárgyat. A rendező egyértelműen Conneryt szerette volna az idősebb Jones szerepére, de a színész korántsem volt benne biztos, már csak amiatt sem, mivel a valóságban összesen 12 év van közte és Ford között. A kémia végül olyan jól működött a két színész között, hogy Connery szívesen mondott igent a szerepre, mely egy igazi sikerfilmmel ajándékozta meg.

Vadászat a Vörös Októberre (1990)

1984 novemberében a Szovjetunió létrehoz egy új nukleáris tengeralattjárót, amely csendesen fut a víz alatt, egyenesen az Egyesült Államokba, ahol attól tartanak, valamilyen akcióra készül. Valójában Ramius kapitány át akarja játszani a hadieszközt az amerikaiaknak, hogy a szovjetek ne kerüljenek egyoldalú fölénybe. A Tom Clancy regényéből készült filmben Connery játszotta Ramiust, és a film az egyik utolsó nagy szerepe lett.

A szövetség (2003)

Connery utolsó filmszerepe, mely után visszavonult a színészettől. Miután korábban visszautasította az építész szerepét a Mátrix-trilógiában és Gandalfot a Gyűrűk ura-trilógiában, A szövetségre rábólintott, bár elmondása szerint nem értette a forgatókönyv alapján, miről is szól a film. Connery 17 millió dollárt keresett Allan Quatermain szerepével, amivel elég kevés pénzt hagyott a film alkotóinak, hogy más, nagy nevű sztárt csípjenek el a többi szerepre. A „dieselpunk-szuperhősfilm” ugyan bevitte az embereket a moziba, de igen kevesen szerették ezt a filmet, és Connery szíve sem volt már benne, de ebből a vásznon semmi sem látszott, rajta ezúttal sem múlt semmi.

 

Kiemelt kép:United Artist/Getty Images

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Your ads here. Click here

Your ads here .. click here!

MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS