Internet böngészője nem ajánlott környezet, kérjük, telepítse a Google Chrome webböngészőt! .. Letöltés Most!
pén. dec 4th, 2020
Your ads here .. click here!

Egy dologban republikánusok és demokraták egyetértenek: Joe Biden demokrata elnökjelöltre több amerikai fog szavazni a keddi elnökválasztáson, mint az újraválasztására készülő Donald Trump amerikai elnökre. És azt is mindenki tudja, ez nem jelenti azt, hogy Biden meg is fogja nyerni az elnökválasztást, a demokrata Hillary Clinton négy éve például majdnem hárommillió szavazattal többet kapott, mint Trump, mégis alulmaradt. Ennek oka az a választási rendszer, amellyel eldöntik, hogy ki legyen az Egyesült Államok elnöke.

Az elektori rendszer

Az USA-ban ugyanis nem az egész országban leadott szavazatokat összeadva döntik el, ki nyerte az elnökválasztást. Erre egy egyedi módszert alkalmaznak, az elektori rendszert.

Az első dolog, amit észben kell tartani, hogy az Amerikai Egyesült Államok ötven állam szövetsége. Arról pedig, hogy ki legyen szövetség vezetője, azaz az amerikai elnök, az államok döntenek. Minden egyes államnak adott számú elektori szavazata van.

Minél népesebb egy állam, annál nagyobb beleszólása van a választásba: a legtöbb elektori szavazata Kaliforniának (55) és Texasnak (38) van, míg a legkisebb államoknak mindössze három.

Összesen 538 elektori szavazaton osztoznak a jelöltek, és az lesz a győztes, aki eléri a 270-et.

Két állam (Nebraska és Maine) kivételével az összes államban a „győztes mindent visz” elve érvényesül, azaz a legtöbb szavazatot szerző jelölt megkapja az állam összes elektori szavazatát.

Így Kaliforniában hiába szavaztak 2016-ban 4,4 millióan a republikánus Trumpra, az állam mind az 55 elektori szavazata a 8,7 millió voksot szerző demokrata elnökjelölté, Hillary Clintoné lett. Ugyanígy Texasban gyakorlatilag „eltűnt” a Clintonra leadott 3,8 millió szavazat, hiszen az állam 38 elektori szavazata a 4,6 millió voksot szerző Trumpé lett.

Fotó: Brendan Smialowski / AFP

Még csak az sem szükséges, hogy a győztes jelölt megszerezze a szavaztok több mint felét. 2016-ban Trump például úgy kapta meg Pennsylvania állam húsz elektori szavazatát, hogy a szavazatok 48,2 százalékát adták le rá. Clinton 47,5 százalékot kapott, míg Gary Johnson, a Libertariánus Párt elnökjelöltje 2,4 százalékot.

Ahol eldől az elnökválasztás sorsa

Az államok nagy részében előre tudni lehet, hogy melyik jelöltre fognak szavazni a választók: vannak biztosan republikánus (Mississippi, Oklahoma vagy Alabama) és biztosan demokrata államok (Kalifornia, New York vagy Washington) államok, ahol a választók többsége évtizedek óta ugyanannak a pártnak a jelöltjét választja.

Ezekben az államokban jóformán nem is szoktak kampányolni a jelöltek, inkább csak arra a maroknyi államra koncentrálnak, amelyek választásról választásra ingadoznak a két párt jelöltje között.

A csatatér államok száma választásról választásra picit változni szokott. Az alábbi térképen azt lehet látni, hogy a 2000 óta tartott négy elnökválasztáson melyik államok szavaztak ugyanarra a jelöltre.

Made with Flourish

Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az elmúlt öt elnökválasztáson ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavazó 38 állam mindegyikében teljesen biztosan meg lehet mondani, hogy ezúttal ki nyer. A megbízhatóan republikánusnak számító Arizona már négy éve is kérdéses volt, az 1992 óta demokratára szavazó Michiganben pedig végül a republikánus Trump nyert 2016-ban. Az idén pedig nagy meglepetésre az elmúlt negyven évben biztosan republikánusnak számító Texasban lett szoros a verseny.

A bebetonozott államok

Az alábbi térképen azokat az államokat lehet látni, amelyekben biztosan a demokrata vagy a republikánus elnökjelölt fog győzedelmeskedni. Így Biden 210, míg Trump 112 elektori szavazatra biztosan számíthat.

Made with Flourish

A csatatérállamok

Trump tavaly még 150 elektori szavazatra számíthatott biztosan: a különbség Texas, a Kalifornia után a második legtöbb elektori szavazattal rendelkező állam, ahol az idén nem lehet előre egyértelműen kijelenti, hogy a republikánus jelöltre fognak szavazni. Azonban ez nem jelenti azt, hogy Texasban, vagy a fenti térképen nem kiemelt államok mindegyike valódi csatatérállamnak számít.

Ha szeretnék megtudni, melyek azok az államok, ahol a legszorosabb a küzdelem, a közvélemény-kutatások, valamint az elismert elemzőközpontok előrejelzései segíthetnek, de a legjobb módszer azt megnézni, hogy a két jelölt kampánya melyik államokra koncentrál. Ők ugyanis nem a nyilvános, és nagy (akár négy-öt százalékos) hibahatárral dolgozó közvélemény-kutatások alapján tervezik meg választási hadjáratukat, hanem sokkal pontosabb belső felmérések alapján.

A koronavírus-járvány miatt kevesebb volt a kampányrendezvény a szokásosnál, így a jelöltek még jobban meggondolták, hogy melyik államokban tartanak eseményeket, így még jobban lehet látni, hogy melyek az igazi csatatérállamok. Ehhez a FairVote nevű választási szervezet gyűjtését használtuk.

Fotó: Drew Angerer/Getty Images/AFP

Texas például lehet, hogy a közvélemény-kutatási adatok szerint már csatatérállamnak számít, mert nem lehet biztosan megmondani, hogy ki fog nyerni, a két kampány ezt másként látja: csak Biden alelnökjelöltje, Kamala Harris látogatott el személyesen az államba, és csak egyetlen egy nap, október 30-án, míg Biden, valamint Trump és alelnöke, Mike Pence meg sem jelent ott.

Ha ennek ellenére Biden mégiscsak nyerne Texasban, az egyet jelentene a végső győzelmével, és olyan nagy meglepetés lenne, amire nem nagyon volt példa az amerikai elnökválasztások történetében, és már az is kisebb csodának számít, hogy Texas egyáltalán szóba kerül egy elnökválasztás alatt.

  • Szeptember eleje óta a Biden-kampány 13 államban tartott személyes rendezvényeket, ahol az elnökjelölt, vagy alelnökjelöltje megjelent, de csak hét államra koncentráltak igazán, ahol legalább ötször jártak: Pennsylvania, Wisconsin, Michigan, Florida, Észak-Karolina, Ohio és Nevada.
  • A Trump-kampány 18 államban jelent meg, és ugyanazokra az államokra koncentráltak, mint Bidenék, de ők több mint ötször jártak Arizonában és Minnesotában is.

Itt dől majd el, hogy ki nyer

Pennsylvania

Húsz elektori szavazatával az egyik legnagyobb nyeremény, ahol 1992 óta először Trumpnak sikerült republikánus jelöltként nyernie. Barack Obama 2008-ban még simán, a szavazatok 54,7 százalékával nyert, és négy év múlva is a voksok 52 százalékát kapta meg. Trumpnak 2016-ban kevesebb, mint 45 ezer szavazattal sikerült nyerni, főleg a korábban demokratákra szavazó, gazdasági gondokkal küzdő fehér, munkásosztálybeli szavazóknak köszönhetően.

Az idén mindkét kampány erre az államra koncentrál a legjobban. Biden az állam nagyvárosaira, Pittsburgh-re és főleg Philadelphiára, valamint a környező elővárosok szavazóira számíthat, és ott igyekeznek minél több embert szavazásra buzdítani, míg Trump az állam azon területein élő választókra, ahol a hanyatló szénbányászat és gyengülő acélipar miatt munkanélküliségtől szenvednek az emberek.

A Pennsylvaniában született Biden és a négy éve elnökségét az állam szavazóinak köszönhetően begyűjtő Trump szinte otthonává tette az államot a választás hajrájában, és bár a közvélemény-kutatási adatok szerint Biden vezet, de csak a hibahatáron belül.

Trump szombaton négy kampányeseményt tartott az államban, míg hétfőn, egy nappal az elnökválasztás napja előtt hármat. Biden vasárnap két eseményt tartott ott, majd hétfőn az egész napot ott töltötte, és ő és Harris hat helyen tartott kampányrendezvényeket.

Florida

A legkiszámíthatatlanabb ingaállam, ami 29 elektori szavazatával a legfontosabb államnak számított, amíg Pennsylvania nem került elé. Bidenék a Floridában nagy számban szavazó idősekre számítanak, akik körében ő népszerűbb, mint Trump, valamint a független (nem valamelyik párt támogatójaként regisztrált) szavazókra, míg Harris a feketéket igyekezett szavazásra buzdítani a hétvégén. A republikánusok reményei szerint a megbízhatóan rájuk szavazó emberek nagy arányban vesznek majd részt a választáson, és ezzel ők nyerik majd a mindig szoros eredményt hozó versenyt.

Fotó: Brendan Smialowski / AFP

Michigan

2016-ban Clinton kampánya csak későn vette észre, hogy bajban vannak az államban, ahol végül alig több mint tízezer szavazattal nyert Trump. Clintonék csak az utolsó napokban kezdtek el kampányolni a biztosan demokratának hitt Michiganben, ahol most Biden megnyugtató előnnyel vezet Trump előtt. Az idén mindkét kampány nagy figyelmet szentelt Michigannek, de úgy tűnik, hogy Trumpék jobban aggódnak: az elnök hétfőn két kampányrendezvényt is tartott az államban, ahol az utolsó héten öt alkalommal jártak. Ezzel szemben Biden, aki a nagy részvételi aránynak köszönhetően bízhat győzelmében, a hajrában csak kétszer jelent meg, szombaton.

Wisconsin

Michiganhez hasonlóan nagy meglepetésre, és nagyon szoros eredménnyel, alig több mint 22 ezer szavazattal nyert Trump 2016-ban Wisconsinban, ahol a Clinton-kampány annyira biztos volt a győzelemben, hogy alig kampányolt ott. A koronavírus-járványtól erősen sújtott államban Biden több kampányrendezvényt is tartott, a járványügyi szabályok szigorú betartásával, miközben Trump nagy nagyrendezvényeket is szervezett, amit a helyiek egy része elítélt. Az utolsó héten Trump négy, míg Biden csak egy kampányeseményt tartott, ami arra utal, a demokraták biztosabbak a győzelemben, mint a republikánusok.

Észak-Karolina

Trump négy éve aránylag magabiztosan, több mint 170 ezer szavazattal nyert az államban, ahol 2008-ban még Obamának sikerült szoros küzdelemben győznie. Idén újra szoros meccs várható az államban, ahol mindkét kampány erőteljesen volt jelen az elmúlt két hónapban. A demokraták a Charlotte nagyvárosában és a környékén található elővárosokban élő szavazókra számítanak, főleg a fehér, független nőkre. A nagy kérdés emellett, hogy Bidenék mennyi korábbi Trump-szavazót tudnak magukhoz csábítani olyan szavazókörzetekben, ahol várhatóan újra Trump nyer, de a demokraták reményei szerint kisebb arányban, mint négy éve.

Kiemelt kép: Brendan Smialowski / AFP

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Your ads here. Click here

Your ads here .. click here!

MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS