Internet böngészője nem ajánlott környezet, kérjük, telepítse a Google Chrome webböngészőt! .. Letöltés Most!
hét. jan 18th, 2021
Your ads here .. click here!

A koronavírus-járványt érintő friss hírek közül most a legfontosabb az Angliában kialakult mutációkról szól, amely miatt Londonban és a szigetország délkeleti részén a korábbi tervekkel ellentétben sem lazítanak a szigorításokon, illetve amiért Hollandia után Belgium is megtiltotta a beutazást Nagy-Britanniából. Arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy az újonnan azonosított vírustörzs halálosabb lenne az eddig ismertnél, vagy hogy másként reagálna a vakcinákra, de 70 százalékkal fertőzőbb.

A laikus számára mindez így önmagában meglehetősen ijesztő, és a tudomány is úgy van vele: nagyon oda kell rá figyelni. Más azonban a köznapi ember és a kutatók aggodalma az új mutáció miatt, pánikra semmi ok. A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának virológusai a Virológia Pécs Facebook-oldalon reagáltak a hírre Újabb mutációk, mutációs kisokos címmel.

Állandó a változás, nem lankadhat a figyelem

A mutáció az evolúció, így a vírusok evolúciójának is egyik fő mozgatóereje, a koronavírus példájánál maradva folyamatosan keletkeznek újabb és újabb változatok. Némelyik feltűnő terjedést mutat és idővel dominánssá is tud válni, ilyen a D614G variáns, amely még az első hullámban jött létre és már az egész bolygón ez dominál.

Emellett változó gyakorisággal számos más mutációt is hordoznak és gyűjtenek egyszerre a különféle SARS-CoV-2 variánsok. A funkciót is érintő mutációk létrejötte extrém ritka, ám vegyünk figyelembe, hogy minél több fertőzésre van lehetősége a vírusnak, minél különfélébb és változatosabb helyzetekbe kerül ennek esélye is nő.

A funkciót megváltoztató mutációk mindig a legnagyobb evolúciós igényt szolgálják, ez lehet jobb terjedés, immunreakciók jobb csendesítése, antitestek kikerülése stb. Így érthető, ha a vírusnak az enyhébb megbetegedés, hosszabb fertőzés és nagyobb ürítés az érdeke, ettől marad fenn hatékonyabban és jut messzebbre.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem jöhet létre akármilyen mutáció, amely akár kezelésben, vakcina-ügyben fejtörést okozhat – ezért nagyon fontos folyamatosan vizsgálni a vírus genetikai változásait.

A kockázatot a „nem tudjuk” jelenti

Egy mutációval kapcsolatos, tudományos igényű bizonyítás sajnos mindig időbe telik. A D614G-ről is az elmúlt hetekben érkeztek elsőként meggyőző laboratóriumi eredmények, amelyek alátámasztják (állatkísérletekkel és flaskás kísérletekkel), hogy nagyobb mennyiségben szaporodhat a felső légutakban. Ám szerencsére a korábbi variánsra (a nevezett mutációt még nem tartalmazó) létrejött antitestek ezt is jól kivédik.

És ezzel meg is érkeztünk a problémás mutációkhoz. Amennyiben egy vagy több változás is azonosítható az immunitásban fontos, és a vakcinák döntő többségének alapját adó tüskefehérjében, ráadásul ez a variáns gyors terjedést is mutat, arra mindenképp figyelni kell. Ez történt az angliai variánsnál.

Úgy tűnik, hogy a vírus eddig ismert mutációs sebességéhez viszonyítva felbukkant egy variáns, amely 10 hónapnyi mutációt gyűjtött magába, ezekből a tüskefehérje több ponton is érintett. A kockázatot ismét a „nem tudjuk” jelenti. Amíg nem tudjuk kizárni, hogy egy jó terjedést mutató mutáció nem érint kezelési lehetőségeket, vagy akár a következő hetekben érkező vakcinák hatékonyságát, érthető az óvatosság.

Új képességek?

A vírus genetikai nevezéktan szerint a B.1.1.7 variáns, egyik leginkább kockázatos, tüskefehérjét érintő mutációját pedig N501Y-nal jelöljük. Egyébként szám szerint 8 jelentős változást gyűjtött be csak a tüskefehérjét kódoló génben, amelyből csupán három lehetséges hatásáról van információ. A B.1.1.7 növekvő arányban okozza az angliai megbetegedéseket az eddig ismert variánsokhoz képest, bővülnek az érintett régiók és növekszenek a kapcsolódó esetszámok is.

A vírus ismert mutációs rátájánál némileg magasabb mutációs számmal rendelkezik, és ezekből több is érinti a kritikusan fontos tüskefehérjét. A tüskefehérje mutációkból háromról már ismertek korlátozott mennyiségű előzetes vizsgálati adatok azok funkcióban betöltött szerepére vonatkozóan. A névadó N501Y például

éppen a tüskefehérje receptorkötődésében fontos részében van, és nagy valószínűség szerint jobb képességet ad az emberi receptorok kötéséhez. Ezen felül még az immunrendszerünk „megtévesztésében” és a sejtekbe jutás funkciójában lehet változás.

A valós kockázatot nem tudjuk. Amíg a kiterjedt laboratóriumi vizsgálatok le nem zajlanak, addig fő az óvatosság a járványügyi hatóságok részéről. A legfőbb kérdés, hogy a más variánsokra megszerzett immunitást érinti-e az új.

Ha változik, mi alkalmazkodunk

A szakemberek záró gondolatként megjegyzik, hogy a jövőben is várhatóak újabb mutációk, ez egy természetes folyamat. A mostani mutáns variáns különlegesnek számít, mert a vártnál több mutációs változást hordoz – ennek számos oka lehet, de időbe telik kideríteni. A kockázatot tovább növeli, és ennek tudható be a fokozott figyelem is, hogy jobb terjedést mutat, mint az eddigi variánsok – ne féljünk, ez önmagában még nem sokat jelent, gondoljunk a D614G-re.

A lényeg minden átlagember számára: a maszk, kézmosás, távolságtartás bármilyen mutációt követően is hatékony védekezés – a mindennapjainkat ezek nem érintik.

Amennyiben megtörténne, hogy a korábbi variánsokra kialakult immunitást „kikerüli” egy újabb, az nem törli el a vírusról alkotott eddigi tudásunkat és kifejlesztett fegyvereinket – adaptálni lehet ezeket. A végső szót a kockázatról a tudományos vizsgálatok után mondhatjuk ki, addig pedig marad az óvatosság.

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Your ads here. Click here

Your ads here .. click here!

MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS