Internet böngészője nem ajánlott környezet, kérjük, telepítse a Google Chrome webböngészőt! .. Letöltés Most!
sze. jan 27th, 2021
Your ads here .. click here!

Az utolsó szó, avagy van-e élet Bogdán Laci után

Tudtam, hogy Laci reggeltől estig járja a falut, törődik az embereivel, és intézi az ügyeket. És nem értettem, hogy annyi bajjal, amit a szervezete többször jelzett már, hogyan lehetnek ily energiái. Amikor néha elengedte magát, és nemcsak a mázsás adatokat sorolta, hogy mi minden termett, és abból mennyit adtak másoknak, hanem a gondjairól is beszélt, egy soha véget nem érő akadályversenyt írt le. Várnai Anna, a pécsi Színes Gyöngyök Egyesület elnöke mondta utóbb, hogy túl nagy teher volt rajta, de úgy tűnik még annál is nagyobb. És úgy rohant bele a jövőbe, mintha sejtené, hogy nem sok ideje van. Leállhatott volna, amikor öt fóliasátorban termett a paprika, paradicsom, és a pécsi Búza téri piacon egy óra alatt eladták az utolsó pritaminpaprikát is. A zöldségüzem belefért volna, és az, hogy Lasipe márkanéven fűszereket, lekvárokat készítsenek, majd később cigánylecsót.

Mi az a Matiné?

Vasárnap délelőttönként egy-egy regényből mutatunk részletet, jobbára kortárstól, remek szövegeket, történeteket. Ha tetszik, az oldal alján ott a kötet szerzője, címe, kiadója, irány a könyvesbolt vagy a könyvtár. Hogy most nem is vasárnap van? Sebaj. Ünnep idején, év végi pihi alatt naponta jár olvasnivaló.

A Matiné eddigi termését itt találni.

De már az is komoly vállalkozás, nem elég hozzá néhány szorgos kéz. A hűtőház, a 160 milliós uniós támogatás már egészen más világ. Nem tudom, végigbeszélte-e bárkivel, milyen messzire merészkedik, hova sodorta a fantáziája. Amikor már benne volt, hirtelen kellett közbeszerzési ügyvéd, s ajánlottam egyet. Aztán az egyik politikus, aki többször járt Cserdiben, ugyancsak ajánlott valakit, de Laci mégis egy pécsi jogtanácsossal kezdett. Utóbb azt hallottam, hogy a kormányhivatalban ajánlották neki, amikor az első pályázatot nem akarták befogadni. Hallottunk már ilyet, tehát igaz is lehet.

 

A hűtőházat etetni kell

Az üzem építése csúszott. Amikor legutóbb Cserdiben jártam, azt hittem, áll már, de épphogy elkezdték az alapokat ásni. Igazán persze azon lepődtem meg, hogy a hűtőházba nem az általuk termelt zöldség kerül, hanem a környező településekről, 40 kilométeres körzetből vásárolják majd. Ezt már nem értettem, hiszen a zöldségkereskedelem mindig bonyolult világ volt. Tehát fogalmam sincs, Bogdán Laci hogyan akart zöldséget felvásárolni, feldolgozni, majd eladni. Az üzemépítés ugyanis még akkor is merész vállalkozás lett volna, ha a saját termelésükre alapozza. A hűtőházat ugyanis etetni kell. Cserdin pedig felhagytak a paprika- és paradicsomtermesztéssel, a fóliasátrak már három éve üresen álltak.

Egy ideje Bogdán Laci gondolatai már csak az üzem építése körül forogtak. Sosem fogjuk megtudni, megbánta-e, hogy belefogott, mindenesetre több szereplő nem állt a helyzet magaslatán, és akkor még finoman fogalmaztam. Találtam egy másfél perces kisfilmet, amely a Tudományos Stand Up előadásából, a „Csak cigány”-ból lett kivágva, mögötte láthatók az üzem alapjai. Ott is a nagy álmáról mesélt, hogy a lasipés üvegek ott lesznek a boltok polcain és nem maradnak ott, a vásárlók elfelejtik az előítéletüket, és amikor jót ettek, megjegyzik, hogy ezt a cigányok készítették. S eljön majd az idő, amikor ő is elfelejti, hogy cigány, s ez a pillanat még 2020-ban lesz, az üzem avatásán. Nagyon vigyáz rá, hónapok óta az estéit is ott tölti, hogy „úgy készüljön, mint a Volvo gyárban az autók. Sok autót össze kell törni, hogy biztonságban érezzük magunkat. S ezt a mentalitást kell átadni az építési vállalkozónak, hogy ne legyintsen, ez még jó lesz, úgysem veszik észre…”

Koszticsák Szilárd / MTI

A Cserdiben létesülő termékraktár, hűtőház, csomagoló és logisztikai bázis kivitelezését az Aszfaltdoktor Szolgáltató Kft. nyerte el 158.277.825 forint értékben, amely áfa nélkül értendő. Egyébként 312 négyzetméteres épületet terveztek, három gépjárműparkolóval és 10 kerékpártárolóval. A pécsi cég ügyvezetője, Tóth István első találkozónkra nem jött el. Állítólag az egyik építkezésén leállt a gép, s alkatrészt kellett kivinnie Bodára. Aztán a sokadik hívás után telefonon mégis kérdezgethettem.

Egy órát beszélgettünk az Aszfaltdoktor Kft. ügyvezetőjével, le is írtam a lényegét, azt gondosan kihagytam, amit margón kívül mondott, ám két nap múlva így is arról értesített, hogy az ügyvédje tanácsára nem járul hozzá a közléshez. Számomra az világosan kiderült, hogy csapdában érezte magát, mert a szerződésben szerepelt az egyébként szokásos kitétel, hogy sem utómunkára, sem egyéb munkára nincs lehetőség, tehát a pluszmunkákat nem lehet elszámolni. Márpedig a kiviteli tervekben több minden nem stimmelt, újra kellett bizonyos műveleteket gondolni, vagyis átépíteni, sőt, új alkatrészeket gyártatni. Csúnyán túltervezték az épületet, abból két csarnok is kifért volna. Ugyanakkor én megemlítettem, amit többen állítottak, hogy Bogdán Laci le akarta cserélni mint fővállalkozót, és közvetlenül szeretett volna az egyik alvállalkozóval szerződni. Ám szerinte ez sem írásban, sem szóban nem hangzott el. Elismerte, hogy az alvállalkozóknak tartozik, de ha megkapja azt a 40 milliót, amivel neki tartoznak, azonnal kifizeti őket. Egyébként túl a szerződésen, a műszaki ellenőrre utólag is dühös volt, annak ugyanis semmi sem volt jó, mindenbe belekötött…

A polgármester halála után mindenesetre véglegesen leállt az építkezés, Tóth István ugyan tárgyalt az alpolgármesterrel, de nem jutottak dűlőre. Azóta mindenki belügyminisztériumi vizsgálatról beszél, amely tisztázhatná a tényeket, mindenekelőtt az építkezés műszaki állapotát, s hogy mennyi pénz hiányzik az építkezés befejezéséig.

 

„A műszaki logikám szerint nem stimmel az öngyilkosság”

Balatonszárszón találtam meg az építkezés műszaki ellenőrét, Zotter Tibort, aki fontos szereplője a történetnek. Tóth István, az építési vállalkozó többször emlegette beszélgetésünk során, ám a nyilatkozatát később visszavonta. Ugyanakkor azt is hallottam, hogy Zotter úr már az építkezés elején annyira elégedetlen volt a kivitelezőkkel, hogy fel akart mondani Cserdi önkormányzatánál, amelytől a megbízást kapta.

– Mi baja volt az Aszfaltdoktor Kft.-vel?

– Már azt sem értettem, miért velük szerződtek, hiszen ez egy útépítő cég, s már a referenciájuk is sántított. Na, és amit csináltak, illetve nem csináltak! Nálam vannak az építési naplók, azt is átküldhetem, de Tóth jogtanácsosnak a kezdet kezdetén már megírtam, hogy „az eddigi kivitelezői tevékenység és hozzáállás megítélésem szerint alkalmatlan a mű megfelelő határidőre és minőségben történő megvalósítására, így a vállalt műszaki ellenőri feladataim szakmai elvárások szerinti ellátása kétségessé vált. Amennyiben a helyszíni, közvetlen irányításban drasztikus pozitív változás nem következik be, kénytelen leszek vállalt kötelezettségem teljesítésétől elállni”. Egyébként a szerződésben megnevezett művezető végzettsége építész-tervező-művész volt, de vele nem is találkoztam, a helyszínen egy mezőgazdasági gépszerelő helyettesítette. Nekem pedig az adminisztrátorral kellett volna leveleznem műszaki ügyekben.

– A polgármesternek a jogtanácsossal is meggyűlt a baja, sőt áprilisban meg is vált tőle.

– Valóban, a tanúja voltam az egyik tárgyaláson, ahol Laci úgy érezte, hogy az inkább az építési vállalkozó érdekeit képviseli, és közölte vele, ki van rúgva.

– A kivitelező állítólag élete legrosszabb szerződését kötötte meg, mert szerepelt benne az a kitétel, hogy sem utómunkára, sem egyéb munkára nincs lehetőség, tehát a pluszmunkákat nem lehet elszámolni.

Mohos Márton / 24.hu

– A vállalkozási szerződésben ilyen kitétel nem is szerepelt, erre a törvény nem ad lehetőséget. Ellenben miután a műszaki leírásban szerepeltek a tolóajtók, de a kivitelező nem tüntette fel az ajánlati költségvetésben, így annak az értékét utóbb már nem követelhette. Persze nem is lettek beépítve. Egyébként az sem életszerű, hogy a kivitelező az építési költségek 20 százalékát előre megkapta, mert előzetes költsége nemigen volt. Az alvállalkozókat viszont nem fizette ki, így azok sorra otthagyták.

– Állítólag túl volt tervezve az üzem, abból két csarnok is kitelt volna.

– Ez így nem igaz, egy pécsi egyetemi tanár volt a felelős tervező. Az igaz, hogy volt néhány kisebb tétel, amely nélkül funkcionált volna az épület, így a padlószigetelés duplára volt tervezve, a betonhoz rendelt drail lemez is felesleges volt, de még egyszer mondom, ezek kis tételek.

– Ön milyen viszonyban volt a polgármesterrel?

– Baráti nexusban voltunk. Laci látta, hogy én tisztességgel képviselem az érdekeit, s nem hagyom, hogy az alvállalkozók legyintsenek a munkára, hogy „a cigánynak ez is jó lesz”.

– Nem is volt jó, de ha a jövőt is kitalálták, akkor Bogdán Laci miért lett öngyilkos?

– Máig nem értem, mi történt. Reggel kilenckor még értekeztünk a kivitelezővel, és délben úgy váltunk el, hogy Laci felmondja az Aszfaltdoktorral a szerződést, és egy alvállalkozóval folytatjuk az építkezést. Egy burkolócsapatra lett volna szükségünk, s még küldtem is neki délután egy e-mailt a burkolóanyagokról, miután telefonon nem tudtam elérni. Az épület 65 százalékos készültségben volt, a költségek 80 százalékát kifizettük. Viszont volt még 20 százalék a számlán, tehát szűkösen, de be lehetett volna fejezni, ha megfogunk minden forintot. Tervezgettük a folytatást, tehát itt valami nem kóser. Nem is hiszek Laci öngyilkosságában. A műszaki logikám szerint nem stimmel.

 

Zavar az erőtérben

Sok pletykát hallottam, s meglepő módon olyanoktól is, akik amúgy barátságban voltak a polgármesterrel és annak családjával. Ám miközben Tóth Tibor jogtanácsosnak még a nevét sem ejtették ki, és Tóth István építkezési vállalkozóról is kevés szó esett, a családot sározták rendesen. Kétségtelen, hogy Bogdán Laci halála után két nappal a Baranya Megyei Főkapitányság nyomozást rendelt el „hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen”, s kihallgatták a képviselő-testület tagjait is. Ám miután azt tanácsolták, hogy ne álljanak szóba újságírókkal, erről nem lehetett velük beszélni. Információt pedig a kapitányság nem ad ki folyamatban lévő nyomozásról. Szerettem volna az öngyilkosságról többet tudni, s mindenekelőtt a búcsúlevélről pontos információt szerezni, amit a Szigetvári Rendőrkapitányság vizsgált, de elutasítottak két paragrafus alapján, miszerint csak bírósági ügyben adják ki vagy családtagnak. Azóta egyébként lezárták a nyomozást. A hivatalos tájékoztatás szerint „a vizsgálat során bűncselekmény gyanúja nem merült fel”.

Egyébként többektől hallottam, hogy a búcsúlevélben a jogtanácsos neve szerepel. Amikor aztán Bogdán Gyula polgármesterjelölttel, Laci testvérével beszéltem, ő menet közben visszavonta, amit a jogtanácsosról és az építési vállalkozóról mondott. Végül is az építési vállalkozóval sikerült beszélnem, ha utóbb vissza is vonta az interjút. A jogtanácsoshoz viszont nem volt szerencsém. Senki nem akarta ismerni. Még az is letagadta a számát, aki tudhatta. Mintha egy fantomot próbálnék utolérni, miközben nagyon fontos szereplő ebben a történetben. A Pécsi Ügyvédi Kamara névsorában sem találtam. Hogy volt-e valaha ügyvéd, egy ügy miatt lépett vissza, s dolgozott immár jogtanácsosként, ez sem derült ki. Az utolsó ötletem az volt, hogy felhívom a kozármislenyi önkormányzatot, ahol állítólag évekkel ezelőtt dolgozott. Ott azóta többször kicserélődtek a dolgozók, bár a jegyző azért megígérte, hogy keres egy régi névsort vagy egy nyugdíjas kollégát, aki emlékezhet rá. Nem kaptam választ. Legalább egy kérdést szerettem volna feltenni, hogy szerinte miért bicsaklott meg a C1-es üzem építése.

 

Cserdi két választása

Amikor szeptember 10-én megérkeztünk fotós kolleganőmmel Cserdibe, az út bal szélén, még a falutábla előtt, messziről megpillantottuk a piros, hosszúkás épületet. Nem vezetett befelé út, gödrös a terep, betonkarikák hevernek szanaszét. Gyalog be lehet menni, de sehol egy tábla vagy útakadály. Az épület sincs lezárva, félkész itt minden, bár a hűtőkamrákra felszerelték az ajtókat. Amúgy tető alatt van az épület, de a Nikecell panelek szabadon vannak, bárki foghatja és viheti. Amikor negyedóra múlva kocsiba ültünk, épp szembe találtuk magunkat a mezőőrrel, vagyis értesülhetett rólunk.

A temetőben nehezen találtuk meg Bogdán Laci sírját, bár már áll a hatalmas fekete márvány sírkő egy gravírozott fotóval. A neve alatt annyi áll: polgi.

Mohos Márton / 24.hu

Aztán a temető jobb végén látunk egy hatalmas szemétdombot, megszáradt koszorúkkal, művirágokkal és réz virágtartókkal. Néhány szalagon még elolvasható a felirat, az egyiken Kuncze Gábor és feleségének neve.

Az önkormányzatban csak a titkárnőt találtuk. Igaz, hívatlanul állítottunk be, az alpolgármester ugyanis azt üzente, hogy nem nyilatkozik, sem ő, sem a család. Pedig egy közös ismerősünket is megkértem, hogy nyugtassa meg, ne legyen bizalmatlan, tudjon a készülő könyvről, és mondja el, hogy én már régóta visszajárok a faluba. Ugyanis bármilyen furcsa, sem őt, sem a testvéreit nem mutatta be Bogdán Laci, így soha nem találkoztunk. Pedig a képviselő-testületben Laci mellett két testvére, Gyula és Ottó, Orosz István mezőőr, valamint Bogdánné Födő Krisztina, a sógornője, az alpolgármester is benne volt. Azóta az a hír járta, hogy a legkisebb testvér, Ricsi indul a polgármester-választáson, de aztán ez is megváltozott. Ricsi munkát vállalt a közeli sajtüzemben. Az ismerőseik azt mondták, Ricsi hasonlított leginkább Lacira, kinézetre és habitusra is.

 

Panek úr tud valamit

A titkárnőtől megtudtam, hogy az október 4-i polgármester-választáson ketten indulnak, Bogdán Gyula, az egyik testvér és egy fehér ember, Panek József nyugdíjas rendőr. Gyulához kaptam egy telefonszámot, Panek a játszótér után a második házban lakik, biztos meglelem – mondta a titkárnő –, három mérges kutyája is van. Elindultunk, s ahogy átmentünk a másik oldalra, ismét szembe találtuk magunkat a mezőőrrel. Bemutatkoztunk. Én tudtam, hogy ki ő, míg neki csak másnap esett le, hogy látott már bennünket a faluban. Szidta a médiát, hogy mint hiénák vetették magukat a falura. Persze nem akar megsérteni – magyarázta –, de rosszkor jöttünk. Most nagy a zűrzavar, majd fél év múlva letisztul minden. És megnyugtatott, hogy ne aggódjak, a félkész üzemen rajta tartja a szemét, nem tűnik el onnan semmi. Amikor Bogdán Laciról kérdeztem, azt is elmondta, amit mások nem mernek megfogalmazni. „A Laci már nem falusi ember volt, más világban élt, de az otthona még itt volt.” És miután tisztáztuk, hogy ő nem nyilatkozik, rákérdeztem a nyomozásra, hogy mit keresnek a faluban a rendőrök. „Ez a mi terhünk, ezt cipeljük. Mindenki vállalja a maga felelősségét. Nekem nincs félnivalóm…” Mindeközben jött egy cigány asszony, és amikor meghallotta, hogy a másik jelöltet keresem, megvetően nézett ránk. „Az egy gonosz ember. Ha maguk vele akarnak beszélni, akkor maguk sem szeretik a cigányokat.” A mezőőr érezte, hogy magyarázattal tartozik. „Mindig be akart kerülni a képviselő-testületbe, de egyszer sem választották be, most kerülő úton van esélye, mert ha nem is választják meg polgármesternek, képviselő lehet, hiszen a Gyula eddig is benne volt, tehát van egy hely. Pedig nem lesz az jó, mert ha a gépbe bekerül egy rossz fogaskerék, akkor az nem fog jól működni…” Utóbb ellenőriztem, az önkormányzati választáson Panek József valóban csak 19,8 százalékot kapott, s ez kevés volt, hogy bekerüljön a képviselő-testületbe.

Panek úr épp érkezett, a háza előtt álltunk meg beszélgetni. Gépi forgácsoló, majd gépjármű-technikusi oklevelet szerzett, és a Sopianae gépgyárban, majd a szentlőrinci téeszben dolgozott. A Szigetvári Rendőrkapitánysághoz 1992-ben vették fel, és onnan ment nyugdíjba 2007-ben. A feleségével kihozatott egy szórólapot. És már mondta is, hogy itt volt járőrvezető, mindent és mindenkit ismer. Egyébként is őslakos. „Amikor a Bogdán polgármester lett, megkeresett, hogy segítsek. Megígértem, de aztán olyan irányba ment, amely nem egyezik az én elveimmel. Tudja, a demokráciánál nagyon fontosak a fékek. Na, azok itt nem működtek…”

Példákat kérnék, de csak ingatja a fejét. „Az még korai…” És hiába próbálkoztam tovább, nem árulta el, mire készül. Amikor megkérdeztem, hogy miben bízik, hiszen ez egy cigány falu, miért választanák meg a fehér embert, csak azt ismételgette, hogy „én színre való tekintet nélkül vezetném a falut”. Végül mutatott egy környékbeli hírújságot, ahol az üzem és egy bölcsőde építéséről írnak. „Látja, ez sem igaz. Mióta a Laci meghalt, áll az építkezés, a bölcsődénél még egy kapát sem vágtak a földbe…”

Mohos Márton / 24.hu Panek József

„Több szem van a faluban”

Még aznap délután felhívtam Bogdán Gyulát, s megbeszéltük, hogy másnap reggel kilenckor Cserdiben találkozunk, s ott lesz az alpolgármester is. Ismét Orosz István, a mezőőr fogadott az önkormányzatnál, s ezúttal sokkal barátságosabb volt, sőt felhatalmazott, hogy amit tegnap mondott, azt a nevével is leírhatom. Az irodában többen is voltak. Gyulával leültünk a kerek asztalhoz, az alpolgármester viszont végig a saját asztalánál maradt, néha közbeszólt ugyan, de nem csatlakozott hozzánk. A közbeszólásai is arra korlátozódtak, hogy „ezt a Lacitól kellene megkérdezni”. Sajnos – mondtam –, ezt már nem tehetem meg.

Gyula bemutatkozással kezdte, 1981-ben született Pécsen, s 8 általánost végzett. A képviselő-testületbe csak 2014-ben került be, de 2007-ben már falugondnok volt. Állította, hogy mindig támogatták Lacit, az üzem építésén sem volt vita és nagy büszkeségük lesz, ha egyszer elkészül, hiszen ez lenne az ország első cigány üzeme. Ez Laci szívügye volt, s nekik is az.

– Sejtik, hogy mi történt vele?

– Mi sem tudjuk, csak találgatni lehetne. A falut éppúgy letaglózta a halála, mint a családot. Magunkra maradtunk, de szerencsére a kapcsolatai működnek, sokan segítenek. Amikor 2006-ban a testvérem polgármester lett, volt egy kis akácosunk. Ott csináltunk egy tarvágást, abból jutott tüzelő a falusiaknak, a többit eladtuk a falu javára. S elkezdtünk a földön dolgozni. Ahhoz képest messze jutottunk…

– Mi lesz az üzemmel?

– Majd 2022-re befejezzük. Kértünk új határidőket a hivataltól, a vállalkozóval is abban maradtunk, hogy előbb lesz egy belügyminisztériumi vizsgálat, s ígértek is szakmai, jogi segítséget. Most polgármestere sincs a falunak, nem kapkodhatunk. Ugyanakkor még szeptember végén 16 fővel indul egy zöldségcsomagoló OKJ-s tanfolyam, hogy a helybelieknek munkát tudjunk adni. A fűszercsomagoló most is működik.

– Viszont 2022 nagyon messze van, addig széthordhatják a népek az üzemet, hiszen a falun kívül, az út mellett van.

– Több szem is van a faluban, figyelünk rá, s persze abban bízunk, hogy előbb a végére járunk.

– Három hét, s itt a polgármester-választás, ahol ellenfele is akadt.

– Legyen szerencsénk, sok sikert kívánok neki. Engem a cigányok kértek fel, s ebben a faluban az emberek 80 százaléka közülünk való.

– Az ellenfele azt mondja, hogy leállt a falu a polgármesterhalála óta, s csak ígérgetik az üzem befejezését és a bölcsőde építését.

– Az üzemet sem adtuk fel, a bölcsőde építési engedélyét pedig most intézzük. Az is egy TOP-os pályázat.

– Állítólag több aduja van az ellenfelének, amivel még a választás előtt előáll.

– Erről semmit sem tudunk. Ugyan van egy feljelentés, de egyikünk sem gyanúsított, s én büntetlen előéletű vagyok, nincs ellenem büntető eljárás. Még egyszer mondom, sok sikert kívánok neki, de a többség akkor is mögöttem van.

Mohos Márton / 24.hu Bogdán Gyula

Bogdán Gyula, a polgármester

A választás előtt Bogdán Gyula azt nyilatkozta az egyik portálnak, hogy nem akar és nem is tudna olyan lenni, mint Laci. Nem szeretne az ország celebje lenni, vagyis nem jár majd tévéstúdiókba, nem kíván más kérdésekről nyilatkozni, csak a faluról. Nyugodt, egyszerű polgármester szeretne lenni. Hát, az nehéz lesz. És nemcsak Bogdán Laci karizmája fog hiányozni. Az elejtett mondatból, hogy bátyja celeb lett volna – és ami miatt Gyulát máris támadják a Facebookon – válik igazán érthetővé, amit a mezőőr mondott nekem, hogy Laci már nem falusi ember volt. Úgy tűnik, még a testvérei sem nagyon értették híres polgármesterüket, miszerint meg kellett mutatnia a faluját, képviselnie kellett a cigányságot, ha már másoknak ez nem sikerült. S Gyula mintha nem ismerné a celeb szó jelentését, vagy legalábbis az utóbbi években rárakodott hordalékot, hogy celebnek azt nevezik, aki éjjel-nappal szerepel a médiában, de leginkább semmihez sem ért, viszont mindenbe belebeszél. Bogdán Laci viszont nem szerepelni járt be a tévékbe, rádiókban s nyilatkozott újságoknak, hanem mondandója volt.  Nem véletlenül itták a szavait, és szerzett számtalan támogatót, sőt rajongót az ügynek. Ha viszont azok nem segítik majd Cserdit, akik eddig mellette voltak, mert tisztelték Bogdán Lacit, akkor a falu elindulhat visszafelé. Mert szép, szép az OKJ-s tanfolyam, de egyelőre azt sem tudni, mi lesz az üzemmel, hol fognak dolgozni ezek az emberek, amikor még azt sem tudni, milyen pénzből fejezik be.

Végül is az október 4-i választáson 69,9 százalékos részvétel mellett 111 szavazattal Bogdán Gyulát választották meg Cserdi polgármesterének. Panek József 74 szavazatot kapott. A 277 választásra jogosult közül 191-en voksoltak; 6 választó érvénytelenül szavazott. Úgy tűnik, Panek úr, a nyugdíjas rendőr csak ígérte nekem, hogy majd lesz meglepetés, mert nem állt elő semmilyen aduval. Talán azt várta, hogy a rendőrségi nyomozás mattolja az ellenfelét? Sosem fogjuk megtudni. Ám miután az előző választáson a testületbe be nem jutottak közül rá voksoltak a legtöbben, Bogdán Gyula polgármester pedig saját jogon lesz tag, így az ő felszabadult helyére most besétálhat. Hogy a mezőőr hasonlatánál maradjak, bekerült egy idegen fogaskerék a motorba, s hogy béke nem lesz, az biztos.

Kapcsolódó

Bogdán László testvére lett Cserdi polgármestere

111 szavazattal nyert Bogdán Gyula.

A balladának még nincs vége

A rendőrségi nyomozás többek fantáziáját megmozgatta. Legutóbb a Pesti srácok próbált a zavarosban halászni, és kifogtak egy tanút. Papp Gizella, a bodai hivatal vezetője az állította, hogy a cserdi számlákról a kerékpárútra és a bölcsődére utalt pénzből hiányzik, mert a jogtanácsos és az alpolgármester többször felvett különböző összegeket. Ám a hivatal úgy ellenjegyezte a kifizetéseket, hogy nem is tudtak a kerékpárútról. Ők azt hitték, állítólag a polgármester bemondására, hogy a 265 millió forint cigányfelzárkóztatásra érkezett, ami önmagában is hihetetlen. Trombitás Károly az „Ormánságtól a Mecsekig” kerékpárút projektjének vezetője elmondta, hogy a kerékpárút 8 települést érint, Cserdire 3 és fél kilométeres szakasz jut, s erre utalták át a pénzt. Igaz, hogy a beruházás elhúzódott, de augusztusban megkapták az építési engedélyt, s indulhat az építkezés. Sem a rendőrség, sem az Államkincstár nem jelezte, hogy bármi probléma lenne. Nem érti, miért nem tudtak a hivatalban az összeg rendeltetéséről, amikor a szerződés másolatának is náluk kellene lennie. Adódik a kérdés, valóban a polgármester írta alá a meghatalmazásokat, s azok a bölcsőde és a kerékpárút építésének előkészítésére költötték vagy másra? Hallottam pletykákat, hogy Bogdán Laci háta mögött vettek ki pénzeket. A család minap kiadott nyilatkozata is próbálja áttolni a felelősséget, miszerint „Bogdán László szívügyének tekintette ezen beruházásokat, melyeket kezelni már nem tudott, minden erejét felőrölte a beruházások megvalósulásának sorozatos kudarca, melynek következményeit már nem tudta elviselni”.

Dalia László: A cigánytábor nem az égbe megy – Bogdán Laci balladája

Kossuth, 2020

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Your ads here. Click here

Your ads here .. click here!

MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS