Internet böngészője nem ajánlott környezet, kérjük, telepítse a Google Chrome webböngészőt! .. Letöltés Most!
sze. jan 27th, 2021
Your ads here .. click here!

Több mint 95 százalékos hatékonyságot ért el a koronavírus ellen a Pfizer és a BioNTech közös vakcinája, az időközben Comirnaty névre keresztelt oltóanyag. A két cég március közepén jelentette be, hogy együtt kezdenek el dolgozni a SARS-CoV-2 elleni vakcina kifejlesztésén, decemberben pedig be is adták engedélyeztetésre a szert, ami ezzel hivatalosan is az egyik leggyorsabban kifejlesztett oltóanyag lett a világon – mindössze 9 hónap kellett hozzá.

Míg néhány elvakult oltástagadón kívül a többi vakcina hatásosságát a legtöbben meg sem kérdőjelezik, a gyorsaság és a járvány miatti lezárások rivaldafénybe taszították a COVID-19-et megállítani hivatott oltóanyagot, mindenki érteni akarja, hogyan működik, biztonságos-e, beadathatja-e magának és szeretteinek. Nem segít a helyzeten, hogy újfajta vakcináról van szó, amiről aránylag keveset tud az átlagember, és az sem, hogy egyre szélesebb a konteósok köre, akik lassan a vírus létezését sem fogadják el, vagy legalább is egy világméretű összeesküvést sejtenek mögötte, vakcinástul, gyógyszerestül.

Pedig a valóság ennél kevésbé drámai: egy nagyon régóta fejlesztett motorra helyezték rá a tökéletesen megismert kórokozó tüskefehérjéjét, ami kiváltja az immunválaszunkat, és megszabadíthat minket egy olyan járványtól, aminek a felbukkanására tudósok már évtizedek óta figyelmeztettek minket.

A mágikus mRNS-technológia

Hiába tűnik új technológiának az mRNS-oltás, valójában már 2005-ben megszületett az első szabadalom ezzel kapcsolatban. Az módszertan azt takarja, hogy amíg a hagyományos vakcinák inaktivált vagy elölt vírusokat vagy vírusrészecskéket tartalmaznak az immunválasz kiváltása érdekében, addig az mRNS vakcina egy üzenetet kézbesít a szervezet sejtjei számára, ami a tüskefehérje képzésére utasítja a sejteket.

Ez a fehérje a koronavírus felszínén helyezkedik el, és ez felelős az emberi sejtekben a fertőzés kialakulásáért. A sejtek tüskefehérje előállítása immunválaszt vált ki a szervezetben, többek között például a COVID-19 tüskefehérjére jellemző antitestek termelődését. MRNS-vakcinákkal folynak kutatások a Zika-vírusra, a veszettségre vagy éppen az influenzára is.

 

Dr. Fabó Tibor orvosigazgató elmondta: a messenger RNS 72 órán belül eltűnik a szervezetből, onnan már csak a test természetes immunreakciója zajlik, így a súlyos hosszú távú mellékhatások esélye minimális. A technológia nagy előnye, hogy a legtöbb most használatos vakcinával ellentétben nem kell hozzá vírus, így biztosan nem kapjuk el tőle a COVID-19-et, ráadásul amint megvan a patogén genetikai kódja, már szintetikusan is előállítható, nagy mennyiségben, gyorsan, stabilan.

Ha pedig egy mutáció szükségessé teszi, hogy változtassanak a vakcinán, ezt is gyorsan el lehet végezni, hat hét alatt előállítható az új oltóanyag,

igaz, a kötelező tesztelések miatt hosszabb időbe telik, amíg a vakcinával az oltás elkezdhető.

A Pfizer folyamatosan monitorozza az angol mutációt, ahogyan a többit is – egyelőre azonban Dr. Vereckei Péter, a vállalat ügyvezetője szerint nem kell módosítani a vakcinát. Ha a tüskefehérjét olyan mértékben érinti majd egy mutáció, ami ezt igényli, az oltóanyagot gyorsan lehet majd módosítani, már most 17 különböző törzs esetén hatásos. Nem új vakcinát kell tehát gyártani, hanem a mostanin kell egy kicsit változtatni: nem kell minden mutációra külön oltóanyag, hanem az univerzális vakcina lesz egyre több vírusmutációra hatásos.

Kapcsolódó

Erős immunválaszt vált ki a Pfizer vakcinája

A legfontosabb kérdésekre választ adtak a Pfizer szakértői.

Még zajlanak a klinikai vizsgálatok

A vakcinával kapcsolatos leggyakoribb aggály a gyors kifejlesztéssel kapcsolatos – sokan aggódnak, hogy a harmadik fázisú klinikai kísérletek túl gyorsan zajlottak le, így nem volt idő a hosszú távú mellékhatások megfigyelésére. Az utánkövetés, vagyis maga a harmadik fázis az engedélyeztetés mellett azonban még mindig zajlik: nagyjából két év, mire teljesen lezárul. A kutatások alatt a vakcinára súlyos reakciót nem tapasztaltak, de nem is vonták be azokat, akik korábban gyógyszerre vagy oltásra ilyet produkáltak. Volt viszont a 44 ezer alany között olyan, aki étel- vagy gyógyszerallergiával él.

Az első és második fázisban a pontos adagolást állapították meg viszonylag kevés önkéntesen (45-en voltak ebben a szakaszban az emberi alanyok), a harmadik fázisban már 44 ezren vesznek részt. Kihagyták a szórásból először a terhes nőket és a 16 év alattiakat, ők a kutatás egy későbbi szakaszában kapják majd meg a vakcinát.

„Minden védőoltásnál két dolog a legfontosabb: a hatékonyság és a biztonság. A Pfizer és a BioNTech közös vakcinája 28 nap után 95 százalékos védettséget ad a koronavírus ellen” – mondta a főorvos. A klinikai kutatás során komoly allergiás reakciót nem találtak, két angol nővér, illetve hat amerikai esetéről tudnak. A brit Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) most kifejezetten allergiásokra szeretne kutatást végezni, hogy megtudja, mennyire veszélyes rájuk az oltás. Azt már most lehet tudni, hogy kicsit magasabb az allergiás reakciók száma, mint a többi vakcinánál, de hogy mennyire, és hogy ez pontosan mit is jelent, a továbbiakban fog kiderülni.

Balázs Attila / MTI Leszkoven János, a Covid-intenzív részleg egyik vezető főorvosa megkapja a koronavírus elleni oltóanyagot a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház szakrendelőjének épületében kijelölt dolgozói oltóponton 2020. december 27-én.

A világon egyébként már 3 millióhoz közelít azoknak a száma, akik megkapták az első dózist (a Moderna vakcinájával együtt), és eddig nagyon kevés problémáról érkezett hír.

Az, hogy a vakcina mennyi ideig nyújt védettséget, valószínűleg 3-4 hónapon belül eldől. Egyelőre ugyanis nem világos, hogy a természetes védettség meddig tart, az idő dönti el, hogy meddig termelődnek az antitestek a fertőzésen átesettek és a beoltottak szervezetében. Az már látszik, hogy a természetes fertőződéshez képest 3-3,5-szeres ellenanyag-szintet produkál a szervezet a Pfizer és a BioNTech koronavírus-vakcinájára, és még az idősebb, 55 év feletti korosztályban is 1,8-2-szeres ez az arány – ez azonban csak az immunválasz erősségét mutatja, a tartósságát nem.

Azt, hogy milyen betegségekkel nem érdemes beadatni a vakcinát, mindenkinek a kezelőorvosa egyénileg dönti el – egyelőre az biztos, hogy oltásokra adott súlyos allergiás reakció, vagy annak összetevőire adott allergiás reakció kizáró ok lehet. De nem minden immunrendszert érintő betegség lehet olyan, ami miatt valaki kiesik a sorból.

Nem kell aggódni, ha valaki már átesett a víruson, vagy éppen beteg, és úgy kapja meg a védőoltást.

Enyhe fertőzés esetén beadható a vakcina, akkor is, ha valaki már átesett a fertőzésen, a súlyos betegek azonban nem kaphatják meg,

de ugyanez a helyzet a többi vakcina esetében is. Nincs tehát ütközés, ráerősítés a szervezet természetes immunválaszával és az oltásra adott immunreakcióval.

Azt azonban Zsigmond Krisztina, a Pfizer vakcina üzletágának vezetője elmondta: arról, hogy az esetleges mellékhatásokért ki felel, nem tud nyilatkozni, mivel minden esetben az államok és a vállalat közös, szerződésben foglalt megegyezéséről van szó, ez pedig üzleti titoknak minősül.

Vakcinalopások és hamisítások

A Pfizer képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy vakcinahamisítók léphetnek színre a következő hónapokban. Ez ellen a felhasználóknak kell védekezniük: a Pfizer csakis oltópontokra szállít a vakcinából, így ha valaki a neten, magánrendelőkben vagy gyógyszertárakban találkozik vele, tudhatja, hogy hamisított oltóanyagról van szó. Minden vakcinához jár egy oltási kártya is, ami szintén az eredetiséget igazolja – ezt azonban valószínűleg nem lesz nehéz hamisítani, így inkább a forrásra érdemes ügyelni mindenkinek.

A vakcinalopásokról is volt szó a tájékoztatón: a Pfizer szerint ez valós veszély, azonban az oltópontoknak kell megoldaniuk a biztonságot. A Pfizer a szállítást vállalja, és meg is oldja: mivel a vakcinát -70 Celsius-fokon kell tárolni, ez komoly logisztikai feladat, de egyelőre problémamentes az elosztás. Az oltópontokra a vakcinák olyan konténerekben érkeznek, amelyeket szárazjéggel hűtenek, és azért az oltópontokra kerülnek közvetlenül, hogy ne kelljen őket sehol 30 napnál tovább tárolni. Ha kell, a vállalat hetente is tud szállítani.

Fontos tudni azt is, hogy az oltóanyagot nem muszáj a felhasználásig -70 fokon tartani: hűtőszekrényben, azaz 2-8 Celsius-fokos hőmérsékleten is 120 órán keresztül jól tárolható. A szállítás tehát a Pfizer feladata, de az elosztás már a szabályozó hatóságok dolga.

Az EU 200 millió vakcinát kötött le, és további 100 millióra kötött opciót, Magyarországra ebből 80 ezer adag jut el még az idén, összesen pedig 4,4 milliót kapunk 2020-2021-ben, ami tehát 2,2 millió embernek elég. Kereskedelmi forgalomba azonban a közeljövőben nem kerül az oltás, mert minden kapacitást lekötnek az állami megrendelések.

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Your ads here. Click here

Your ads here .. click here!

MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS