Internet böngészője nem ajánlott környezet, kérjük, telepítse a Google Chrome webböngészőt! .. Letöltés Most!
csü. jan 21st, 2021
Your ads here .. click here!

Ötpercenként adnak ki brit útleveleket – Peking bedarálta Hongkongot

Amikor Hongkong vezetője, Carrie Lam tavaly megpróbálta elmondani a törvényhozás előtt év végi beszédét, pár perc után kénytelen volt abbahagyni a demokráciapárti képviselők tiltakozása miatt, akik a „Peking által zsinóron rángatott” Lam lemondását követelték. Lam végül csak videón keresztül tudta közzétenni a beszédét, amiben arra figyelmeztetett mindenkit, hogy nem fogják tolerálni a Hongkong függetlenségét hirdető cselekedeteket.

Idén már nem kellett tartania attól, hogy ellenzéki politikusok zavarják meg a beszédét. A hongkongi törvényhozásban ugyanis már egy sem volt közülük. Két héttel korábban mindannyian lemondtak posztjukról, így tiltakozva amiatt, hogy négy kollégájuk képviselői mandátumát megszüntette a hongkongi vezetés.

Ellenzéki politikusok szerint a képviselők eltávolítása az „egy ország, két rendszer” elv végét jelezte a Kínához 1997-ben visszakerült Hongkongban. Ezt erősítette Lam beszéde is, amit a pekingi vezetéssel történt konzultáció után mondott csak el, és amiben a Bloomberg elemzése szerint jelentősen több utalás volt a pekingi kormányzatra, Kínára és a két terület közötti együttműködésre, mint egy évvel korábban.

A beszédben Lam nagy hangsúlyt helyezett a júniusban bevezetett nemzetbiztonsági törvénynek, dicsérve a Peking által Hongkongra erőltetett jogszabályt, ami lehetővé tette, hogy az ellenzéki politikusok zavaró jelenléte nélkül szólalhasson fel a törvényhozásban.

„Ez Hongkong vége, a terror rémuralmának kezdete”

Így jellemezte Joshua Wong, a 2014-es esernyős forradalom egyik vezetője a június 30-án bevezetett nemzetbiztonsági törvényt, ami lehetővé teszi, hogy szeparatizmus, felforgatás és terrorizmus, valamint más országokkal való összejátszás miatt is elítélhessenek hongkongiakat akár életfogytiglani börtönbüntetésre is. A szándékosan homályosan megfogalmazott törvényt gyakorlatilag bármire rá lehet húzni, amire Peking csak akarja, és annyira széles körű, hogy az egész emberiségre vonatkozik, nem csak a hongkongi lakosokra.

Wong nem sokkal a törvény bevezetése után kijelentette, hogy Peking első számú célpontja lesz, és ez be is igazolódott. December másodikán, egy héttel Lam év végi beszéde után több mint egy évig tartó börtönbüntetésre ítélték egy 2019-es tüntetésben játszott szerepéért két másik demokráciapárti aktivistával egyetemben. Egy hétre rá teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a kínai kormány által írt törvényt mire is használják fel, amikor az alapján vádat emeltek Jimmy Lai demokráciapárti hongkongi médiamogul ellen, más országokkal való összejátszás miatt. Az ügyészek beismerték, az eljárás részeként vizsgálják Lai Twitter-üzeneteit is.

A nyíltan Peking-ellenes Apple Daily című lap tulajdonosa már júniusban, két héttel az új nemzetbiztonsági törvény bevezetése előtt kijelentette, felkészült arra, hogy börtönbe kerülhet, és a jogszabály bevezetése után egymást érték az olyan események, amelyek igazolni látszanak a félelmet, miszerint Peking politikai elnyomásra és a szólás- és sajtószabadság korlátozására fogja használni a törvényt.

Kapcsolódó

„Peking megölte a szabad sajtót”: letartóztatták Hongkong leghíresebb ellenzéki médiamágnását

Kétszáz rendőr kutatta át a tulajdonában lévő ellenzéki lap szerkesztőségét.

Már az életbe lépését követő napon több demonstrálót is őrizetbe vettek egy tüntetésen, miközben a hongkongiak tömegével kezdték el törölni a közösségi médiás posztjaikat, attól tartva, hogy ők is hasonló sorsa jutnak. Nem volt alaptalan a félelmük: egy hónappal a törvény bevezetése után négy, 16 és 21 év közötti aktivistát tartóztattak le a jogszabályra hivatkozva a közösségi oldalaikon megjelent tartalmak miatt. Egyúttal jelezve, hogy a külföldön élő hongkongiak és a külföldiek sincsenek biztonságban, a hongkongi rendőrség letartóztatási parancsot adott ki több, külföldön lévő demokráciapárti aktivista ellen, köztük egy amerikai állampolgár ellen is.

Hazafias oktatás

Peking megfélemlítéssel igyekszik elejét venni a hongkongi tüntetéseknek, újságírók letartóztatásával öncenzúrára kényszeríteni és megszüntetni a szabad sajtót. Választásokat halasztottak el, amelyeken az ellenzék valószínűleg nagy győzelmeket aratott volna, valamint a kínai kommunista kormány elkezdte legfőbb céljának elérését: az oktatás megregulázását.

Peking a 2014-es tüntetések óta célkeresztjében tartja a hongkongi oktatási intézményeket, különösen az egyetemeket, miután a demonstrációkban nagy szerepet játszottak a diákok és a professzorok. Ez öt évvel később sem változott: a tavaly júniusban és idén letartóztatott tüntetők 40 százaléka diák volt, több mint 1600-an fiatalabbak 18 évesnél, és letartóztattak nagyjából száz általános és középiskolai tanárt és dolgozót is.

Látva, hogy a fiatal hongkongiak milyen nagy arányban ellenségesek a kommunista vezetéssel szemben, Peking az oktatás átalakítását tette legfontosabb feladatává. Ezzel 2014 óta próbálkoztak, kevés sikerrel. Hiába rúgtak ki vagy lehetetlenítettek el több egyetemi oktatót, a diákok továbbra is nagy számban vonultak az utcára tüntetni, az oktatók pedig továbbra sem maradtak csendben.

Ez megváltozott a nemzetbiztonsági törvény bevezetésével, aminek homályosan megfogalmazott szabályai elérték azt a hatást, amire alkotói számítottak: öncenzúrára kényszerítette az oktatókat, akik inkább nem is foglalkoznak kényes témákkal, nehogy megsértsék a drákói jogszabályt. A törvény bevezetése után könyveket tiltottak be a közkönyvtárakban és az iskolákban, átalakították a tankönyveket, a tanárok megfigyelésére biztatják az embereket, az egyetemi oktatók és hallgatók tevékenységéről pedig jelentéseket készítenek.

Miközben a hongkongi kormány megvonja azoknak a tanároknak az engedélyét, akik függetlenségpárti anyagokat tanítanak, és Lam jelezte, hogy el fogják tüntetni azokat a tanárokat, akik rossz hatással vannak a diákokra, Hongkongban is elkezdték bevezetni a Kínában nagy sikerrel alkalmazott hazafias oktatást, amivel reményeik szerint belenevelik a gyerekekbe Peking szeretetét.

Noel Celis / AFP

Megszoksz vagy megszöksz?

Peking egyre keménykezűbb irányítása elől sokan inkább a menekülést választják. Stuart Lau, a South China Morning Post című hongkongi lap európai tudósítója a Twitter-oldalán osztotta meg egyikük, egy ügyvédnő magyarázatát:

Januárban Nagy-Britanniába költözünk. A barátom, a nővérei és az ő gyerekei is távoznak. Főleg a gyerekek miatt. Te sem akarnád, hogy Hongkongban járjanak iskolába, tekintve, hogy a kormány mit csinál a tanárokkal és a tananyaggal.

Kedvelt célpont Nagy-Britannia, ami a Bloomberg cikke szerint idén rekord mennyiségű brit útlevelet állított ki hongkongi lakosok számára: 2020 első tíz hónapjában nagyjából kétszázezret, azaz ötpercenként egyet. Csak októberben hatvanezer brit útlevelet osztottak ki. Nagy-Britannia a nyáron közölte, hogy kész akár 3 millió hongkongit is befogadni, és több nyugati ország jelezte, hogy megkönnyítik majd a hongkongi menekültek befogadását.

Kína azonban nem nézi jó szemmel a menekülést. Jól mutatja ezt annak a 12 aktivistának az esete, akiket augusztusban fogtak el, miközben egy hajóval próbáltak átjutni Tajvanra, ahol idén már több mint kétszáz demokráciapárti aktivista talált menedékre, akik a nemzetbiztonsági törvény elől menekültek el. Az elfogott aktivisták ellen december közepén emeltek vádat Kínában, ahol a kínai bíróságok teljesen biztosan el is fogják őket ítélni.

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Your ads here. Click here

Your ads here .. click here!

MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS