Internet böngészője nem ajánlott környezet, kérjük, telepítse a Google Chrome webböngészőt! .. Letöltés Most!
vas. ápr 18th, 2021
Your ads here .. click here!

Öt filmklasszikus Szomjas György életművéből

Talpuk alatt fütyül a szél (1976)

Szomjas György ezzel a filmmel alkotta meg a Kelet-Európába áthelyezett, első magyar westernt, az easternfilmet. Az 1830-as évek betyárvilágában játszódó történet főhőse a börtönből megszökő Farkas Csapó Gyurka, aki visszatérve a karcagi pusztákra bosszút áll az őt feladó embereken. Elfogásával egykori barátját, Mérges Balázs csendbiztost bízzák meg. A Farkas Csapó Gyurkát alakító Đoko Rosić először szerepelt magyar filmben, mondhatni Szomjas fedezte fel a magyar nézők és filmkészítők számára. A film forgatása alatt azonban rájött, Rosić túl jó ember betyárnak, így a Rosszemberekben már jószívű csendbiztosként látható.

Szomjas elmondása szerint a western-filmek hagyományos eszközeivel dolgoztak, mint a jellegzetes képvágások,

a feszültségteremtésnek a műfajban kikísérletezett klasszikus képi elemei. És természetesen van üldözés, ménes, vágták, lólopás, verekedés.

Más kritikusok pedig Sergio Leone hatását emelték ki az easternekben, különös tekintettel a lelassult elbeszélésmódra, a realista megjelenítésre, nem visszariadva az erőszakos elemek ábrázolásáról sem.

Kopaszkutya (1981)

E filmszatíra alkotói kiváló érzékkel ismerték fel, hogy az éppen csak megtűrt magyar rockzenészek világa ideális filmes alapanyag, és Szomjas György filmjének értékét emeli, hogy a magyar rockszcéna valódi szereplői, egész pontosan a P. Mobil és a Hobo Blues Band tagjai keltik életre a fiktív Kopaszkutya (eredetileg Colorado) zenekar történetét. A film hangsúlyozottan fikció, ám számos egyezés volt a valósággal, olyannyira, hogy sokan elhitték, ez a film a Hobo Blues Band igazi története, pedig nem. A Főnököt alakító Schuster Lóránt például úgy nyilatkozott 2011-ben a Quartnak:

Én alapjáraton nem szoktam állandóan vakarni a seggemet, csak a forgatókönyv kedvéért csináltam a filmben, és ez tetszett az embereknek.

Amit ehhez Szomjas hozzátett, az az, hogy egy teljesen vállalható rockfilmet rendezett a sztoriból, egy külvárosi magyar rockzenekar karriertörténetét elmesélve, hitelesen bemutatva a lehetőségekhez képest a közeget és a kort, és remek figurákat talált a filmhez. Bemutatta az akkor csak a hivatalos kulturális élet perifériáján vegetáló csöves szubkultúrát, és ennek köszönhetően is a film nagy siker lett. Szomjast egyébként is egész karrierje során foglalkoztatta a külvárosi, munkáskörnyékek élete, ezt pedig sikerrel hozta össze a rockzenei miliővel. A film pedig külföldön is sikert aratott, nem véletlenül írta egy olasz filmesztéta, Filippo d’Angelo a Filmkultúra folyóiratban lefordított írásában, hogy a Kopaszkutyának nem csupán szociológiai dokumentum-értéke vitathatatlan, hanem a kelet-európai filmekben szokatlan témaválasztásával elkerülhetetlenül felkeltette a nyugatiak kíváncsiságát is.

Könnyű testi sértés (1983)

Szomjas negyedik, a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütáló játékfilmje mintha a Budapesti Iskola hagyományát folytatná, és a fikciós és a dokumentarista jelleg között mozogna. A megtörtént eseményt feldolgozó, eredeti helyszíneken, részben amatőr színészekkel forgatott Könnyű testi sértés a hetvenes-nyolcvanas évek lakáshiányról és annak a magánéletre gyakorolt hatásáról szóló filmekhez (Családi tűzfészek, Ajándék ez a nap) kapcsolódik, mégis, különbözik azok hangulatától. A rendező így mesélt a Film Színház Muzsikában a film alapötletéről:

Az alapjául szolgáló történetről — egy börtönből hazatérő srácot felesége és annak újsütetű élettársa kiüldöz kényszerűen közös lakásukból, visszajuttatva őt oda, ahonnan nemrég szabadult — az Esti Hírlapban olvastam. Utánaeredtem a valóságos eseményeknek, s — az időközben disszidált lányt kivéve — felkerestem a szereplőket, elbeszélgettem velük.

A történet folyamatos kommentálásával és a nézői szemszög váltogatásával Szomjas elidegeníti, és egyben arra bírja a nézőt, hogy ne csak egy álláspontnak higgyen, hanem mindegyiken gondolkodjon el. Az Eperjes Károly, Andorai Péter és Erdős Mariann alkotta szerelmi háromszög nemcsak a szocialista lakásviszonyokat kritizálja okosan, de a lerobbant, külvárosi miliő (jelesül a nyolcadik kerület) ábrázolása korszakhatár Szomjas pályáján, és megelőlegezte a Falfúró és Roncsfilm világát. Sőt, ezt a három filmet trilógiaként is szokás emlegetni.

Falfúró (1985)

A Falfúró tovább gyarapította azoknak az – egyelőre(?) kis számú – filmeknek a sorát, amelyek mesélni képesek a jelenről

– írta a Filmvilágban Reményi József Tamás 1986-ban. És Szomjas György filmje a maga játékos módján tényleg a Kádár-korszakbeli kisember vágyait és gyötrelmeit énekli meg, a családjával egy panellakásban élő Gézáét, aki arról álmodik, hogy egy nap elemelkedik a toronyházak legtetejéről, és ott lebeg súlytalanul. Ha ezt nem is válthatja valóra, eldönti, hogy saját lábára áll és önálló vállalkozásba kezd. Elhatározza, hogy falfúró lesz, amit közöl is feleségével. A film sok tekintetben folytatása a két évvel korábbi Könnyű testi sértésnek, ugyanúgy több szemszögből mutatja be a történetet.

Maga Szomjas is már két évvel korábban így beszélt az akkor még csak tervként létező filmről:

Az egyik témám kicsit a mostani filmem folytatása. A cselekmény ezúttal is néhányszerep- lős, napjainkban játszódik, a különbség viszont, hogy főhősöm ezúttal aktív, kezdeményező ember. Az ő vállalkozásának sorsát kísérném végig egy szerelmi három- vagy négyszöghelyzetbe ágyazva.

A falfúrásban kiteljesedni próbáló Gézát Bán János, feleségét pedig Szirtes Ági alakítja, és a film már elrugaszkodik a szocialista rendszer bemutatásától, hiszen ez már az átmenet, a géemkázás, az ügyeskedés világa.

Roncsfilm (1992)

Szomjas György filmjének igazi üzenete talán annyi így közel harminc év távlatából, hogy ugyanúgy készülhetett volna pár évvel korábban vagy később is, a Szigony utca környékén ugyanolyan nehéz az élet

– írtuk nemrég a Roncsfilmről a rendszerváltást megéneklő filmekről szóló cikkünkben.

Kapcsolódó
Én belülről bomlasztottam, amíg te kívülről siránkoztál

Filmek, amelyek segíthetnek megérteni a magyarországi rendszerváltást, a Csapd le csacsitól a Moszkva térig.

A Roncsfilm újfent a külvárosi proletárok nyomoráról mesélt, azokról, akiken nem segített az sem, amikor a politikai rendszer, amelyben éltek, elvileg épp az ő kezükbe tette a hatalmat, és az sem, amikor mindez megváltozott. Épp ellenkezőleg, a Roncsfilm nagyon pontos párbeszédeiben megragadta, hogy hiába jött el az áhított szabadság, a világ nem lett kevésbé kilátástalan. A film emellett beemelte a köztudatba többek között Mucsi Zoltán, Szőke András vagy Fábry Sándor nevét. Ilyen szórakoztató, a magyar rögvalóságot bemutató filmvígjátékunk azóta se készült. Ha tényleg trilógiának tekintjük ezeket a Szomjas-filmeket, akkor talán a Roncsfilmmel érkezett meg a rendező a csúcsra.

Annak ellenére is ünnepelt rendező lett a Roncsfilm sikere hatására, hogy  Szomjas sosem tagadta, hogy némiképp idegenül mozgott a filmes világban, és az értelmiség véleménye helyett mindig is a közönség kiszolgálását tartotta szem előtt:

Idegenkedem sajtónknak a kulturális életet körülvevő színes ködétől, sznobságától, előítéleteitől. Mindamellett, akiknek a filmjeimet készítem, nemigen érdeklődnek az ilyen „művész”- interjúk iránt; én magam pedig nem vagyok elméleti ember: nem magyarázni, csinálni szeretem a filmet.

(Bodnár Judit Lola, Inkei Bence, Jankovics Márton, Szántó Eszter)

The post Öt filmklasszikus Szomjas György életművéből first appeared on 24.hu.

Vélemény, hozzászólás?


Your ads here. Click here

Your ads here .. click here!

MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS