ked. máj 18th, 2021
Your ads here .. click here!

Hiába döntötték el, ki lesz Merkel utódja, a háttérben forrnak az indulatok

A következő választásnak már Angela Merkel kancellár nélkül nekifutó CDU – némi meglepetésre – Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökét, a párt nemrég megválasztott új elnökét, Armin Laschetet indítja kancellárjelöltnek, akinek a csapatába – a hírek szerint – bekerült a korábbi ellenfele, Friedrich Merz is. Ami azért meglepő, mert keresve sem lehetett volna egy párton belül két különbözőbb embert találni.

Merz – kissé sarkítva – kemény, agresszív politikus, Laschet puhább, tárgyalóképesebb, Merz kulturálisan konzervatívabb, gazdaságilag liberálisabb, Laschet kulturálisan és gazdaságilag is szociálisabb. Jól jön neki támogatóként Merz, mert a költségvetés kiegyensúlyozott kereszténydemokrata kezelése erősen megcsúszott, így Laschet éppen a koronavírus által okozott gazdasági kihívások leküzdéséhez kapta meg partnernek a korábbi riválisát, a párt gazdasági szárnyának vezetőjét.

Kapcsolódó
Jól járt Magyarország Merkel pártjának új vezetőjével?

Új elnököt választott a CDU, méghozzá egy Merkel politikáját támogató vezetőt, Armin Laschetet. De ki ő, és mivel járhat a megválasztása magyar szempontból?

A két politikus együttműködését maga Laschet jelentette be egy videókonferencián, amelyre a baden-württembergi CDU vezetői voltak hivatalosak. Ez nemcsak azért érdekes választás, mert a második legnagyobb tartományi pártegyesületről van szó, hanem mert

  • a pártelnökválasztásnál jelentős részük Laschet ellen, Merz mellett tette le a voksát;
  • a kancellárjelöltségnél pedig többször is úgy szólaltak fel, mint a bajor testvérpárt CSU elnökének, a bajor miniszterelnöknek, Markus Södernek a támogatói.

Vagyis Laschetnek még a pártján belül is meg kell erősítenie a pozícióját, hiába sikerült neki és a CDU szövetségi vezetésének megakadályozniuk, hogy az egyébként a párt támogatói, általában a németek, de talán még a kormánykoalíció frakciójának körében is nagyobb népszerűségnek örvendő Söder legyen a közös kancellárjelölt. Vagy kicsit más szempontból: Laschet a saját pártját is erősen megosztva ragaszkodott a jelöltségéhez, és most a kármentesítést végzi. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a Laschet mellett való döntés – egyelőre – nem volt kifizetődő.

Laschet elment a falig, épp ezért most egységet kell kovácsolnia, majd ezzel az egységgel meg kell mutatnia a választóknak, hogy ő és pártja a legalkalmasabb az ország vezetésére. Egyebek mellett egy programmal. Erre a választásokig 150 napja van, miközben a legnagyobb kihívó már most igen komoly egységet tud felmutatni.

Nem a CDU-nak lejt a pálya

Éppen egy hete mondta ki Markus Söder, hogy a CDU döntését elismeri, nem harcol tovább a kancellárjelöltségért. Már az év eleje óta zuhan a CDU/CSU népszerűsége, nagyjából ott tartanak most, ahol a pandémia előtt voltak, részben a korrupció, részben a maszkügy következtében, valamint az oltások és az ingyen tesztelés körül kialakult káosz miatt. Söder múlt heti kiszállása óta két felmérést végeztek, amelyek

újabb, drasztikus mértékű népszerűségvesztést mutatnak. Olyannyira, hogy a belső harcaival elfoglalt CDU-t megelőzték az egységet mutató, a kancellárjelöltjüket ügyesen bejelentő Zöldek.

Michael Kappeler / POOL / AFP Angela Merkel és Markus Söder

Innen szép nyerni. És „kell” is. Már nem csak azért, hogy a nagyobbik – vagy egyáltalán – koalíciós partner legyen a CDU/CSU-ból, hanem mert pont Baden-Württemberg a példája annak, hogy a Zöldek – eltávolodva a balos politikájuktól – egy polgáribb politikát folytatva lecserélhetik a második világháború óta ebben a pozícióban-szerepben soha meg nem rendülő kereszténydemokratákat. Olyan is ritkán fordult elő, amikor nem a CDU volt a legerősebb párt Németországban, olyan pedig még nem történt, hogy valaki a saját pályájukon verje el őket. Főleg igaz ez azóta, hogy a német nagypártok (CDU, SPD) centrista politikát folytatnak, sőt, egy ideje már a Zöldek is. Ami egyrészt előny, hiszen a két nagy párt koalíciójával megvolt a többség (lásd a szövetségi Németország elmúlt két évtizedét), másrészt viszont a koalíciós képességük – ha erősek – egy vagy több kisebb párttal is megvan.

Kapcsolódó
Problémát okozhatnak Merkeléknek a regionális választási kudarcok

Sokáig úgy tűnt, jól jöhet ki a nagyobbik német kormányzópárt, a kereszténydemokrata CDU a pandémia kezeléséből, ám a hétvégi eredmények láttán az látszik, a következő időszak nem lesz számukra egy sétagalopp.

Merznek is jól jön az együttműködés Laschettel, azt ugyanis már egy ideje „minimumcélként” megfogalmazta magának, illetve a pártjának: ha miniszter lehet belőle, nem okoz több gondot. Ezt mondta a pártelnökválasztás után, akkor meg is orroltak rá sokan, mégis mit képzel magáról. Másrészt az utóbbi hetekben megint aktualizálta magát, jelezte, a Bundestagba is szívesen bekerülne.

Laschetnek azért jön jól ez a szövetség, mert fel tud mutatni egy embert, aki nem olyan, mint ő, sőt, sok szempontból épp az ellenkezője (például keménykezű), ezért bizonyos fokig hasonló Markus Söderhez, és mégis képes volt „behódolni” neki.

Mert a bajor kollégája láthatóan nincs oda a vereségért. Már ha ezt vereségnek lehet nevezni, hiszen a támogatottsága még mindig nagyobb, és politikailag sem bukott bele ebbe a harcba.

A koronavírus-járvány kezelésében Söder megerősödött, olyannyira, hogy hirtelen kancellárjelöltként kezdtek el róla beszélni, noha a közelmúltig ilyen irányú törekvéseit nem fogalmazta meg nyilvánosan. Mire a CDU vezetőjeként megbukott a „Merkel-utód” Annegret Kramp-Karrenbauernek (az ő kudarca miatt lehet most szinte teljesen csendben Merkel) az év elején megválasztották az utódját, akkor a CDU jelöltjei már tisztában voltak azzal, hogy előfordulhat az a ritka eset, amikor a csak Bajorországban aktív testvérpárt CSU berkeiből kerül ki a két párt közös jelöltje (erre ezelőtt két alkalommal volt példa).

Kapcsolódó
Ő lehet Németország következő kancellárja

A világjárvány közben emelkedett ki Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke, akiről ha valaki tavaly ilyenkor azt mondja, kancellár lehet belőle, kinevetik.

A CDU vezetése saját magát lavírozta ide

A felmérések is azt mutatták, hogy mind népszerűségében, mind kompetenciában Angela Merkel után Söder lenne a legalkalmasabb kancellárnak, és nem csak a kereszténydemokraták között, hanem a teljes politikai spektrumot tekintve. Laschet pedig a listák legvégén kullogott. Ehhez képest meglepő volt, mikor a CDU vezetősége azzal állt elő – szinte derült égből villámcsapásként –, hogy teljes mellszélességgel javasolják kancellárjelöltnek a pártelnöküket. Erre válaszul gyorsan ugyanezt jelentette ki a CSU is Söderről, akinek a következő napokban sikerült megint elhintenie, hogy ő a jobb és esélyesebb jelölt. Végül április 18-át jelölték meg a pártok, hogy addigra kitalálják, ki legyen a közös jelölt.

Azon a vasárnap mégsem született döntés, viszont elég éles vita keveredett abból, hogy Laschet Söder szemébe mondta:

Veled elveszítjük a választást!

Nagy segítségére volt Laschetnek a korábbi miniszter, pártelnök, a német felsőház jelenlegi elnöke, Wolfgang Schäuble – rá pedig sokan a mai napig hallgatnak –, aki szintén azt hangoztatta, hogy Söder jelölése tönkre tenné a CDU-t.

Döntés ugyan nem született, Söder megígérte, ha a CDU pártvezetése megszavazza, melyikőjük legyen a jelölt, ő azt tudomásul veszi. A döntés pedig hétfő éjjel így nézett ki: 31 szavazat Laschetnek, 9 Södernek és 6 tartózkodás.

Kedden aztán nyilvánosságra hoztak egy közvélemény-kutatást: a CDU-t – történetében harmadszor – letaszították a trónjáról. Csak Willy Brandt 1972-es, valamint Gerhard Schröder 1998-as és 2002-es SPD-jének sikerült ugyanez, nem hiába nevezi magát a CDU „született kormányzópártnak”. Most viszont nem a szociáldemokratáknak, hanem a Zöldeknek sikerült az előzés, akik – miközben a testvérpártok vitatkoztak – megnevezték jelöltjüket, a párt társelnökét, Annalena Baerbockot.

Kay Nietfeld / DPA / AFP

A legutóbbi három nagy közvélemény-kutatás szerint a CDU-CSU-t a Zöldek beérték, sőt, ebből kettőben beelőzték, egyikben hat százalékkal.

Nem valószínű, hogy ezekre ne lenne hatással a kancellárjelöltek személye – mármint Lascheté és Bearbocké –, már csak azért sem, mert az egy-két héttel korábban közölt felmérésekben még 5–10 százalékos előnyt jeleztek a jobboldali pártnak. Bizonyos eredmények jelenleg nem mutatnak többséget a CDU/CSU-Zöldek koalíciónak, viszont felveti az elméleti lehetőségét a feljebb már említett Zöldek-SPD-Baloldal együttműködésnek.

Dörmögő Söder

Markus Södert támogatnád? Nálunk lehetséges!

– két nappal Söder bejelentése után, hogy lemond ambícióiról, ez tette ki Twitter-oldalára a pártja, azzal a szöveggel kiegészítve: „Most Németország-szerte lehetsz online tag, és támogathatod Markus Södert”.

A tagdíjjal igen, de szavazati joggal nem járó online tagság egyébként a CSU-nál 2020 közepe óta lehetséges. A párt főtitkára, Markus Blume a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt válaszolta, azért tették ki ezt most, mert az utóbbi időben sok bátorítást kapott Söder, és az online tagság iránt „fokozott az érdeklődés”, alig tudják tartani a lépést a kérelmek feldolgozásával. Ebben senki nem kételkedik. Ahogy abban sem, hogy ezzel remekül mutat ellenpólust és egyben távolságot is a szeptemberi választásra időzítve, mert az a jelenlegi helyzetet nézve csalódás lesz, de így lett volna nagyjából Söderrel is – legalábbis, ami a várható végeredményt illeti.

A múlt hétvégén aztán Söder elkezdett interjúkat adni, amelyekben – szemben a CDU elnökével, aki a remek kapcsolatukat emelte ki – a frusztráltságát, csalódottságát mutatta be, valamint arról beszélt,

vagy Armin Laschet kormányoz a következő hivatali ciklusban, vagy egy fiatal kancellárnő nagyon hosszú hivatali idejű kancellárságát fogjuk megélni.

Többen is csalódottságukat fejezték ki a jelenlegi helyzet miatt. A JU, vagyis a CDU ifjúsági szervezete számára különösen fájdalmas volt az eredmény, hiszen a pártelnöki tisztség megválasztásakor Merz, a kancellárinál pedig Söder mögé álltak – hiába.

Akadt olyan vezető, az alsó-szászországi Bernd Althusmann, aki azt javasolja: korlátozzák két (ötéves) hivatali időre a pozíció betöltésének idejét. Az ok: Merkel 16 éve alatt ellustult a CDU, ezért nagy most a kavarodás.

Söder arról is beszélt, hogy Merkel progresszív volt, ahogy ő is a modernizációt állította politikájának középpontjába. Ezzel szemben Laschet nem akar mást, mint a „Helmut Kohl 2.0”-t, és a „90-es évekhez való visszatérést”.

Söder előtt két bajor miniszterelnök próbált meg a két párt közös jelöltjévé válni. Mindkettőnek sikerült, de a pártok kapcsolata mindkétszer megromlott. Úgy tűnt, most anélkül is tudnak dönteni, hogy elmérgesedne a viszony. Nem sikerült. Söder pedig – bár jobb helyzetből indult, mint elődei – még kancellárjelölt sem lett.

The post Hiába döntötték el, ki lesz Merkel utódja, a háttérben forrnak az indulatok first appeared on 24.hu.

Vélemény, hozzászólás?


Your ads here. Click here

Your ads here .. click here!

MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS