vas. máj 16th, 2021
Your ads here .. click here!

Az éghajlatváltozás önmagában egy teljesen természetes folyamat, bolygónk klímája állandóan átalakul: a jelentős és tartós változást nevezzük éghajlatváltozásnak. Nagyon összetett rendszerről van szó, amelynek minden eleme (például a légkör, a vízfelszín, a föld- és jégfelszín, de még az élővilág is) erős kölcsönhatásban van egymással, az egész hajtóerejét pedig a Napból érkező energia jelenti.

A folyamatos változás egyrészt csillagászati okokra vezethető vissza, mint a napfoltciklusok vagy a Föld tengelyferdeségének, ingásának, illetve a Naptól való távolság apró eltérései. A másik tényező a belső változékonyság: kontinensek vándorlása, hegységképződés, vulkáni aktivitás.

Ez utóbbi kategóriába tartozik az emberi tevékenység is, ami a jelenlegi, rendkívül intenzív és gyors felmelegedés legfőbb felelőse. A kulcsszó pedig az úgynevezett üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid légkörbe bocsátása.

Egyre csak fűtjük a légkört

A kifejezés rendkívül sokatmondó, a légkörben feldúsuló gázok ugyanúgy működnek, mint a melegházak: a felszínről visszasugárzott hő egy részét visszaverik ahelyett, hogy az az űrbe távozna. Ez az üvegházhatás, ami bizonyos szintig nagyon is fontos, hiszen ha nem lenne, földünk átlaghőmérséklete -18 fok lenne a mostani 15 helyett. Ahogy azonban koncentrációjuk növekszik, úgy nő a hőmérséklet, és válik visszafordíthatatlanná a globális felmelegedés, más néven klímaváltozás.

Az ember az ipari forradalommal, a XVIII. századtól kezdett nagy mennyiségű CO2 kibocsátásába a fosszilis energiahordozók, azaz szén, kőolaj és földgáz elégetésével. Így állítjuk elő az elektromos áram jó részét, ezek elégetéséből fűtünk és közlekedünk, miközben ma már több mint 33 milliárd tonnányi szén-dioxidot termelünk évente. E gáz légköri koncentrációja már meghaladja a 400 ppm-et, míg az iparosodás előtti érték 180-280 ppm körül volt.

Amikor autózunk, kőolajszármazékokat, benzint vagy dízelt égetünk, az oxidációs folyamat egyik végterméke pedig a szén-dioxid, ami az egyik legfontosabb üvegházhatású gázok egyike (az üvegházhatású gázok közé tartozik még a metán, a vízgőz, az ózon és dinitrogén-oxid). Csupán a járműveink kibocsátáscsökkentésével, netán a globális közlekedés karbonsemlegessé tételével óriási lépést tehetnénk előre.

Négyszáz évbe sűrítünk 50 milliót

De miért van erre szükség? Milyen fenyegetést jelent a globális felmelegedés? Vízzel elöntött városok, pusztító viharok, áradások, szárazság, ivóvízhiány, éhínség, háborúk és százmilliókat megmozgató menekülthullámok – csak a teljesség igénye nélkül. Egyes kutatók úgy vélik, a klímaváltozás jelenlegi üteme egyéb káros antropogén – ember által okozott – hatásokkal kiegészülve (mint például a természetpusztítás, fajok eltűnése) komoly következményekkel fognak járni. Az ember, mint faj feltehetően nem fog kipusztulni, de a modern társadalmak megroppanhatnak.

Fent azt írtuk, hogy a klíma természetes folyamatok révén állandó változásban van, akkor mégis mi a baj? A felmelegedés sebessége. Egy friss tanulmány az elmúlt 66 millió év, körülbelül a dinoszauruszok kihalásától mostanáig eltelt időszakot vizsgálta. Összesen négy, hosszú ideig fennálló, úgynevezett egyensúlyi klímaállapotot különböztettek meg: forró, meleg, hideg és jeges időszakokat.

A 66 millió évvel ezelőtti meleg állapot 5 Celsius-fokkal jelentett a mainál magasabb átlagot, ez 10 millió év alatt forróba (a mainál 10 fokkal melegebb) váltott, majd az üvegházhatású gázok koncentrációjának csökkenésével hűlni kezdett. A jelenünkben is tartó jeges klímaállapot hárommillió éve kezdődött. Ami pedig a jövőt illeti, már 2300-ra ismét elérhetjük a forró éghajlati állapotot, vagyis néhány évszázadon belül olyan változás következik, ami korábban 50 millió év alatt zajlott.

Az ember az egyik legsérülékenyebb faj

Néhány fokos emelkedés az átlagban talán nem tűnik soknak, pedig az élővilág számára végzetes módon képes átalakítani a globális időjárási rendszert. Még az „elején” tartunk, 1-1,5 fokos emelkedésnél az ipari forradalmat megelőző szinthez, mégis világszerte érezzük a hatásokat. Egyre nagyobb területek küzdenek szárazsággal, a bolygó minden táján olvad a jég, se szeri, se száma az extrém időjárási jelenségeknek a hurrikánoktól az aszályig.

Ne menjünk messzire, Magyarországon is mérhető a szárazodás, egyre több délen honos faj jelenik meg, enyhébbek lettek a telek, forróbbak a nyarak, és a hosszú, csapadék nélküli időszakok, majd hirtelen özönvízszerű esőzések. Egy-két havi eső is lezúdulhat néhány nap alatt. A lassú változáshoz az élővilág alkalmazkodik: vándorol, átalakul, egyes fajok kipusztulnak, helyettük újak jelennek meg, amelyek jobban képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Shell

De ha ehhez évmilliók helyett csak évtizedek állnak rendelkezésre, arra az evolúciónak nincs válasza. És az emberiségnek sincs. A mai, modern társadalmakba szerveződő ember ugyan úgy tűnik, hogy bármit képes legyőzni, valójában a legsérülékenyebb fajok közé tartozik. A Föld már így is kicsi ennyi és ilyen színvonalon élő embernek, minden talpalatnyi termőföld elvesztése és minden ivóvízforrás eltűnése hatalmas érvágás – arról nem is beszélve, hogy az emelkedő tengervíz ellen semmit nem tehetünk.

Háborúk, éhínség, menekülthullámok

A klímaváltozás legközvetlenebb hatását a tengerek szintjének emelkedése jelenti, amit egyrészt a szárazföldi jég egyre rohamosabb olvadása, másrészt a roppant víztömeg hőtágulása okoz. Becslések szerint 2040-től évente 17 500 négyzetkilométernyi szárazföldet önthetnek el az óceánok – ez a térkép mutatja, hogy x méternyi emelkedés milyen területeket önt el. A csendes-óceáni kis szigetállamok már most veszélyben vannak, de például Bangladesben 17 millió ember él kevesebb, mint 150 centivel a jelenlegi tengerszint felett, és világszerte metropoliszok állnak közvetlenül a partmenti területeken.

A jég olvadása közvetlenül is fenyeget. Elég csak arra gondolni, hogy az India és Kína rizstermesztését biztosító folyók a száraz évszakban a Himalája gleccsereinek olvadékvizéből nyernek utánpótlást. Itt él az emberiség csaknem egyharmada, ha ezek a jégfolyamok eltűnnek, a mezőgazdaság lehetetlenné válik, de az ipar vízigényes szegmensei is elhagyják a területet. A probléma innentől válik rendkívül összetetté: az éhezés, a szegénység, a kilátástalanság számtalan konfliktust, majd pedig menekülthullámot fog okozni. Fontos azt is kiemelni, hogy az előrejelzések szerint az erősödő aszály épp a most is szárazsággal és szegénységgel küzdő régiókat érinti majd a leginkább.

A különböző forgatókönyvek közül természetesen semmi nincs kőbe vésve: csakis rajtunk múlik, hogy mit vagyunk hajlandók megtenni a klímaváltozás ütemének csökkentése érdekében.

Szponzorált tartalom

A Shell energiaátmenet-stratégiájának célja, hogy legkésőbb 2050-re nettó zéró kibocsátású energiaipari vállalattá alakuljon lépést tartva a társadalommal.

A cikk a Shell Hungary támogatásával készült.

The post Az ember az egyik legsérülékenyebb faj first appeared on 24.hu.

Vélemény, hozzászólás?


Your ads here. Click here

Your ads here .. click here!

MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS