vas. máj 16th, 2021
Your ads here .. click here!

Ha valakié, akkor Báthory István élete jól példázza, milyen fordulatokat vehetett valakinek a sorsa a XVI. századi Magyarország zűrzavaros viszonyai között. A Báthoryak jelentős partiumi földbirtokos családként számos szállal kötődtek Erdélyhez, az 1533-ban született István apja Szapolyai János erdélyi vajdája is volt, de egy évvel fia világra jötte után meghalt, a kisgyermeket az esztergomi érsek vette szárnyai alá, majd a bécsi udvarban apródoskodott.

Bukás helyett a csúcsra jutott

Így aztán katolikusként tért haza a hazai protestantizmus fellegvárának számító és éppen Habsburg uralom alatt álló Erdélybe, de 1556-ban már a visszatérő Izabella és János Zsigmond hívének szegődött, cserébe az országrész legfontosabb katonai pozícióját, a váradi kapitányságot kapta. Miután 1561-ben Balassa Menyhértnek a császári udvarhoz pártolásával kiújult a háború Erdélyben, Báthory immár főkapitányként, fegyverrel vette fel a harcot Ferdinánd, majd I. Miksa csapatai ellen, de János Zsigmond követeként többször is járt Bécsben.

Egyik útja alkalmával azonban Miksa börtönbe vetette, távollétében pedig a felek megkötötték az 1570-es speyeri egyezményt, amely Erdélyt János Zsigmond örökös nélküli halála esetén a császárnak ígérte. Úgy tűnt, Báthory szerencsecsillaga végleg leáldozott, ehhez képest 1571-ben, János Zsigmond halála után

az erdélyi rendek őt választották fejedelemmé, sőt a szultán támogatásával a következő évben örökletessé is tette a címét.

Az orosz és az osztrák ellenében

Báthory sikeréhez nagyban hozzájárult a nemzetközi környezet (az 1568-as drinápolyi béke után Miksa nem kockáztatott Erdélyért egy újabb török elleni háborút), és ez nem volt másképp a következő nagy lépésnél, a lengyel korona megszerzésénél sem. Miután 1572-ben kihalt a Jagelló-ház, majd a trónra emelt Valois Henrik 1573-ban lemondott a koronáról, hogy III. Henrik néven Franciaország trónját foglalja el, a lengyel rendek nehéz döntés előtt álltak.

Henriktől sikerült kikényszeríteniük a jogaikat és hatalmukat kiterjesztő cikkelyek kiadását, ám ezek – és az ország önállósága – komoly veszélybe került volna, ha a trónra esélyes pályázók közül a két legerősebb, Rettegett Iván orosz cár és Miksa császár közül választanak.

Szerencséjükre ott volt még a török támogatást is bíró Báthory, aki fejedelemként elég erővel rendelkezett a két „éhes” nagyhatalom távol tartására, azonban nem törekedhetett a nemesi önállóság megtörésére.

Báthory tehát jókor volt jó helyen, a szó szoros értelmében is, ugyanis miután 1575 végén a főnemesek és főpapok Miksa mellett tették le voksukat, a köznemesség viszont mellette, a fejedelem lengyel földre sietett, feleségül vette Jagelló Annát, és elfogadta a rendek feltételeit. Megnyílt tehát az út a koronázás felé, ami 1576. május 1-jén Krakkóban történt meg.

A cár a pápát kérte

Ha Báthory abban reménykedett, hogy lengyel királyságát Magyarország erdélyi vezetésével történő újraegyesítésének ügyéért is fel tudja használni, csalódnia kellett. Új országának rendjei nemhogy ebben nem voltak hajlandók segítséget nyújtani, hanem az orosz terjeszkedés elleni, a trón feltételéül szabott háborúját is saját, elsősorban erdélyi erőire támaszkodva kellett megvívnia.

Balti hadjárata ennek ellenére olyan sikeresnek bizonyult, hogy a cár a katolizálás ígéretével kérte XIII. Gergely pápa közbenjárását a békéért, ám így is jelentős területekről kellett lemondania Báthory javára. Az új király sok figyelmet fordított a lengyel művelődés fejlesztésére is: egyetemet alapított, udvarát itáliai tudósokkal és művészekkel töltötte meg.

Annak ellenére, hogy soha nem tanult meg lengyelül, az 1586-ban, váratlanul elhunyt és a krakkói Wawel székesegyházában eltemetett Báthoryban a lengyelek ma is egyik legnagyobb kora újkori királyukat tisztelik.

The post Rettegett Ivánt is megszorongatta a magyar fejedelem first appeared on 24.hu.

Vélemény, hozzászólás?


Your ads here. Click here

Your ads here .. click here!

MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS