csü. júl 22nd, 2021

A Pegasus-projekt keretében feldolgozott mintegy 50 ezer telefonszám közül nagyjából 1000 indiai számot azonosítottak. Ebből mintegy 300-nak a tulajdonosát sikerült az újságíróknak beazonosítaniuk. Ezek a számok egyelőre nem azt jelentik, hogy mindenkinek a telefonjához sikerült hozzáférni, csak azt, hogy ennyien kerültek a megfigyelők látókörébe. A lehetséges arányokat mutatja, hogy szakértők 22 telefont tudtak megvizsgálni azok közül, amelyek a 300-as listán szerepeltek, és ebből 10-ről lehetett megállapítani, hogy megpróbálták a kémszoftvert telepíteni rájuk, viszont csak hét esetben sikerült a feltörés. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen meghekkelt telefonok csak 30 százalékát teszik ki a potenciális célpontoknak.

A felháborodás természetesen Indiában is hatalmas, az egyre inkább hindu nacionalista felhangokat pengető Modi-kormányt az ellenzék a demokrácia aláásásával vádolja. A megfigyeltek között volt Rahul Gandhi is, Narendra Modi fő ellenzéki riválisa. A Gandhi név sokaknak ismerősen csenghet, hiszen a politikus apja, nagymamája és dédapja is India miniszterelnökei voltak az ország 1947-es megalapítása óta. Gandhi és legközelebbi munkatársainak potenciális megfigyelése 2019-ben valószínűleg az indiai parlamenti választásokkal függött össze, azaz tisztán belpolitikai célokat szolgált.

Arun SANKAR / AFP Rahul Gandhi

Más lehet a jelentősége ott, ahol pakisztáni diplomaták vagy kínai újságírók számait sikerült azonosítani. Kína és Pakisztán India geopolitikai riválisai, amelyek az elmúlt évtizedekben egyre szorosabb, szinte szövetségi viszonyt alakítottak ki egymással. A diplomaták és újságírók tevékenységének megfigyelése a kémszoftver segítségével ebben az esetben nyilvánvalóan elhárítási célokat szolgálhatott.

A sajtó által eddig azonosított telefonszámlistán akad egy-két furcsa találat. A megfigyeltek között lehetett például az amerikai járványügyi hivatal, a US Centers for Disease Control and Prevention két, Indiában működő munkatársa (egyikük ráadásul amerikai állampolgár), valamint a világ legnagyobb segélyszervezetének tartott Bill and Melinda Gates Foundation’s indiai részlegének igazgatója is. Itt is geopolitikai szempontok állnak a háttérben, hiszen Indiának a hagyományosan semleges külpolitikai álláspontját az elmúlt évtizedben fokozatosan az USA-hoz való közeledés váltotta fel, épp a kínai-pakisztáni tengelyre (valójában inkább Kína felemelkedésére) válaszul.

A kormány egyelőre mindent tagad, hiába vádolják kritikusai azzal, hogy a világ legnagyobb demokráciája az elmúlt években egyre inkább autoriter jegyeket mutat a kormányzásban. A Modi-kormány a Washington Postnak küldött kommünikéjében mindenesetre cáfolta a feltételezéseket. Pikáns részlet volt, hogy a kabinet egyik, frissen felesküdött tagja 2017-ben maga is a potenciálisan megfigyeltek között volt, ám miniszterként természetszerűleg most ő is a kormány álláspontját képviseli, és közölte: nincs alapja a feltételezéseknek.

Konkrét bizonyítékok hiányában egyelőre valóban nem lehet 100 százalékos biztonsággal kijelenteni, hogy az indiai kormány állt a megfigyelések mögött, ám a szivárogtatás mértékét és az eddig napvilágra került információkat figyelembe véve, kevés kétségük van az indiaiaknak.

The post Hiába figyelték meg, most mégis tagadja a Pegasus-botrányt first appeared on 24.hu.

Vélemény, hozzászólás?


Your ads here. Click here


MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS